A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény tavaly márciusi, a parlament gazdasági bizottsága által kezdeményezett módosítása szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legkésőbb 2012. március 31-ig kellene átadnia a központi nyilvántartásból az adatokat. Már márciust írunk, de még mindig nem jelent meg az a rendelet, amely tisztázná, melyik államigazgatási szervhez kell eljuttatni a volt magán-nyugdíjpénztári tagok azonosító adatait, valamint a tagi kifizetésekkel csökkentett követelésekkel kapcsolatos információkat. Nyilvánvaló, hogy az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF), illetve a hozzá tartozó valamelyik szervezet jöhet szóba, de amíg nem születik meg erről a rendelet, a PSZÁF nem tud intézkedni. Pedig információink szerint az adatállományt már összeállították, s amint megszületik a jogszabály, rögvest továbbítják a kijelölt szervnek. Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, miért késik a rendelet és mikor várható a megjelenése, de választ lapzártánkig nem kaptunk.

A tavaly még nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottként dolgozó Selmeczi Gabriella 2011. december közepén azt mondta egy tájékoztatón, hogy elkezdődött az egyéni nyugdíjszámlák kidolgozása. A technikai háttér kialakítását valószínűleg nem késlelteti, hogy a felügyelettől nem tudnak átkerülni a volt pénztártagok adatai, de ezek után kevéssé hihető, hogy a kormány a lehető leggyorsabban meg kívánja teremteni a feltételeit az új állami nyugdíjrendszernek. Kormányzati forrásaink szerint például a nyugdíjügy egyáltalán nincs a kabinet figyelmének középpontjában, a téma nem szerepel a sürgősen megoldandó feladatok listáján. – Valahol a mélyben biztos folyik a munka, nekünk erre nincs rálátásunk – mondta lapunknak egy kormánytag, aki szerint még van idejük, amint kész anyagot kapnak, akár egy-két hónapon belül megszülethet a kormánydöntés róla.

Ígéretek szerint valamikor az év közepén kerülhet nyilvánosságra a terv. A hivatalos nyilatkozatok már utaltak rá, hogy a kormány a svéd modellt próbálja adaptálni, aminek lényege: egyéni számlán tartják nyilván a biztosítottak utáni befizetéseket, amit kamattal növelnek, de a nyugdíj megállapításakor az akkori gazdasági helyzet fogja meghatározni, hogy mekkora járandóságban részesül a nyugdíjba vonuló. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a svéd modell bevezetése időigényes, több évbe is telhet, míg egy működőképes rendszer fel tud állni. A kormánynak anélkül is lehet dolga a nyugdíjrendszerrel, ha elhalasztja a döntést a svéd modell bevezetéséről.

A következő évtől ugyanis komoly változások lesznek a hatályos törvények alapján: a nyugdíj kiszámítása során a bruttó béreket veszik majd alapul, de a szolgálati idő szerint figyelembe vett aránya kisebb lesz, mint azok esetében, akik 2013 előtt mentek nyugdíjba. Negyven év szolgálati idő után például ma még a havi átlagkereset 80 százalékát veszik figyelembe, jövőre már csak a 66 százalékát – igaz, akkor a bruttó átlagkeresetet veszik majd alapul. A magán-nyugdíjpénztári tagoknál ennél is kisebb, 48 százalékos arány lesz majd a számítások alapja. Ugyanakkor a hatályos nyugdíjtörvény arról is rendelkezik, hogy az induló öregségi nyugdíj 2013-tól megállapított összege nem lehet több az annak alapját képező havi átlagkeresetnél. Itt a bruttóra vonatkozó megállapítás már nem szerepel.

Számítások szerint mindezek miatt alacsonyabb lesz az induló nyugdíja annak, aki 2012 után megy nyugdíjba, még ha ugyanannyi szolgálati ideje is van, mint akinek 2012-ben vagy előtte ismerték el a nyugdíjra való jogosultságát. Arról egyelőre nincs kiforrott kormányzati álláspont, hogy ez a passzus benne marad-e a törvényben, de a háttérmunkára rálátó nyugdíj-biztosítási szakértők szerint nem lenne meglepetés, ha végül még idén kikerülne a jogszabályból.

A munkanélküliség elől menekültek

Jóval többen kezdeményeztek nyugdíjjogosultságukkal kapcsolatos ügyeket tavaly, mint egy évvel korábban – derül ki az ONYF adataiból. Országosan összesen 658 584 igénybejelentés történt az előző évben, míg egy évvel korábban csak 556 638 ügyindítást regisztráltak.

A közép-magyarországi régióban 2010-ben 6,6 százalékkal növekedett az igénybejelentések száma a korábbi évhez képest, tavaly viszont 25,9 százalékos emelkedést mutatott ki a statisztika. Kivétel nélkül minden régióban nőtt az ilyen ügyek száma – ebben vélhetően közrejátszott, hogy szigorodtak a nyugdíjszabályok, illetve a munkaerőpiacon a leépítések egy részét is nyugdíjba vonulással oldották meg. Tavaly kétszer annyian, több mint 150 ezren kezdeményezték öregségi nyugdíjuk megállapítását, mint egy évvel korábban, amikor 74,3 ezer ilyen ügyet regisztrált az ONYF.