A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) becslése szerint az idén ugyan másfélszer annyi kilakoltatásra lehet számítani, mint amennyi tavaly volt, de ezek száma még így is háromszáz alatt marad, azaz nem kell „többezres” kilakoltatási hullámra számítani.

Fogyasztóvédők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a kamara adata csalóka: a kényszerértékesített otthonok tulajdonosai többnyire maguktól távoznak, és nem várják ki, hogy hatósági közreműködéssel kerüljenek az utcára. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke úgy becsüli: tavaly legalább hat-nyolcezer adós kényszerült elhagyni lakását, de könnyen lehet, ennél jóval többen kellett hogy búcsút mondjanak addigi otthonuknak.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint 2011 harmadik negyedévében a hitelintézetek 29 ezer lakóingatlant adtak át végrehajtásra, ebből 13 ezret értékesítettek vagy végrehajtás útján (nagyjából ezret), vagy úgy, hogy továbbadták a követeléssel együtt. Ennél is jóval több a bedőlt jelzáloghitel: a PSZÁF szerint 2011 őszére közel 150 ezer olyan lakossági jelzálogadós volt, aki kilencven napnál régebben nem törlesztette tartozását, s náluk már csak idő, illetve a pénzintézet belátásának kérdése, hogy a végrehajtás mikor indul el.

Márpedig erre az idő múlásával egyre nagyobb szüksége lehet a hitelintézetnek is, mivel, mint azt a PSZÁF is leszögezi kockázatelemzésében: a gazdasági növekedés lassulása és a hitelezési aktivitás csökkenése miatt, a portfóliótisztítás érdekében tovább nő a pénzintézeteken a nyomás, hogy kényszerértékesítésre adják át a hitelek fedezetéül szolgáló ingatlant.

Ugyanakkor a banki hitelek valójában csak kisebb részét teszik ki az évente elindított végrehajtásoknak. Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára szerint a végrehajtással és néha kilakoltatással végződő ügyeknél a bedőlt hitelből fakadó esetek közel tízszerese az önkormányzati lakbértartozás, fizetetlen közmű- és telefonszámlák miatt indított eljárás.

Lénárd Mariann szerint a kilakoltatásra azért is kerül sor ritkábban, mivel az adósoknak ma már nagyobb része van tisztában a jogaival, és különféle indokokkal egy időre el tudja odázni a kilakoltatást – amit persze a végrehajtók sem bánnak, mivel addig is ketyeg nekik a munkadíj. Ez idő alatt szerencsés esetben az adós meg tud állapodni a hitelezővel, vagy talál másik lakhelyet.