Az elemzők 300 és 500 milliárd euró közötti igényt vártak, utóbbinál húzták meg a siker alsó határát. Kérdés, hogy a bankokmire költik a pénzt, vagyis a beruházásokat segítő hitelek aránya milyen magas lesz, s menynyit fordítanak államkötvények vásárlására. Utóbbi ugyanis a kis kockázattal elérhető magasabb, 4-8 százalékos hozamszintek miatt vonzóbb lehet a pénzintézetek számára. Az állampapírpiacokra zúduló eurómilliárdokkal is célt ér az EKB, hiszen a növekvő kereslet leszorítja a hozamokat, ezzel a hitelfelvevő országok finanszírozása is könnyebbé válik, az adósságterheik növekedése lassulhat. Elemzők szerint az új forrásokból bőséggel jut a vállalkozói szféra fejlesztéseinek hitelezésére, amivel ki lehetne rántani Európa szekerét a recessziós gödörből. A két tenderből álló „sorozat” ezzel véget ért, egy időre. A decemberi 489 milliárddal együtt összesen 1019 mil liárd euró nyi likviditáshoz jutott a csaknem nyolcszáz pénzintézet. A bizalomhiány miatt erősen lecsökkent bankközi hitelezésre is jótékony hatással lesz a friss pénz.