A 4299 milliárd forintnyi tavalyi összberuházás a várakozásoknál is nagyobb, 4,5 százalékos csökkenést jelez az előző évihez képest. Jellemző a gondokra, hogy a vizsgált 19 nemzetgazdasági ág közül 12-nél figyeltek meg visszaesést.

A legrosszabb a helyzet a szállítás és a raktározás terén, itt a 2010-ben befektetett összeg 77 százalékát költötték fejlesztésekre, azaz a kínai áruk európai elosztóközpontjának szerepét megcélzó kormányzati szándék még nem indított beruházási hullámot.

Hasonlóan sanyarú a helyzet az építőiparban és az ingatlanügyleteknél, ahol 79 százalékra zsugorodott az új beruházásokra költött pénz. Szorosan, 81,8 százalékkal követi őket a pénzügyi-biztosítási szféra. E három terület vesszőfutása szerves összefüggésben van a devizahitelek tömeges bedőlésével, illetve az ezt a problémát unortodox módszerekkel kezelő kormányzati megoldásokkal, kiemelten a végtörlesztéssel és a bankadóval.

Csúcstartóból a sereghajtók közé süllyedt egy év alatt az oktatás. A területet sújtó kormányzati megszorítások miatt itt is húszszázalékos volt a visszaesés, miközben a 2010-ben még 55 százalékos bővüléssel vezették a listát. A humán-egészségügyi és szociális téren viszont fordított volt a helyzet, 2011 nyertese ez a szolgáltató szektor volt, igaz, ahhoz, hogy elérje a 142 százalékos csúcsot, egy 24 mil liárdos pluszforrás bevetése is kellett.

A nehézsúlyú versenyzők közül a zömmel exportra termelő feldolgozóipar teljesítette az elvárásokat, az 1229 milliárd forintnyi beruházás, 24 százalékos előrelépést jelent. Ám ha a tavaly elköltött 256 milliárd forintos pluszforrást nem hozták volna ide a befektetők, akkor 7,5 százalékos lett volna a nemzetgazdasági beruházások tavalyi összes vesztesége. Így viszont a befektetések 30 százaléka a feldolgozóiparban landolt.

Sok pozitívummal az elemzők sem kecsegtetnek: emlékeztetnek arra, hogy a visszaesés az idei évben is folytatódik, legfeljebb annak mértékét illetően lehetnek véleménykülönbségek. A nagy autóipari beruházások átadása sem löki át pozitív tartományba a beruházások állományát, tekintettel arra, hogy a nagyberuházásokra költött összegeket nem az átadáskor egyben, hanem szakaszonkénti bontásban, készültség szerint, időszakokként számolják el –tudtuk meg a KSH-nál. Így a kecskeméti Mercedes-gyár beruházási költségének döntő részét már tartalmazza a most publikált adat.

Ami a 2012-t illeti, a teljesítményromlás valahol a 0-4 százalék közötti tartományban lehet az elemzők szerint. Ebben a képlékeny nemzetközi helyzet mellett ludas a befektetőket elbizonytalanító, kiszámíthatatlan kormányzati gazdaságpolitika. Nagy kérdés, hogy a válságadók 2013-ra ígért kivezetése után a cégek felmelegítik-e eddig jegelt beruházási terveiket. Mindenesetre a törvényi erőre emelt plázastop és a banki projektfinanszírozás nehézségei nem kedveznek a beruházásoknak.

A GDP rejtélye

A gyenge beruházási adatok közzétételével az is világossá vált, hogy a tavalyi negyedik negyedévben mért 1,4 százalékos, meglepően magas gazdasági növekedés felelősét másutt kell keresni.

Kondrát Zsolt felhívta a figyelmünket arra, hogy se a belső fogyasztás minimális növekedése, se a növekedés hajtóerejének tartott magyar kivitel nem okolható a mellbevágóan magas adatért. Az MKB Bank vezető elemzője arra a következtetésre jutott, hogy a megtermelt, de még el nem adott javak, azaz a felhalmozott készletek növekvő állományának köszönhető a magas adat. Igaz – jegyezte meg –, hogy a GDP összetevői közül nem ez az a faktor, amire a tartós növekedést alapozni lehet.