Papírforma: hét százalékon maradt a kamat
A makrogazdasági helyzetet elemezve megállapították, az infláció huzamosabb ideig a célként meghatározott 3 százalék fölött marad, a célszintet 2013 első felében érheti el. A januártól élő adóemelések és a hirtelen forintgyengülés miatt a múlt hónapban meglepően magas, 5,5 százalékos volt a fogyasztói árindex, de ebből az egyszeri adatból messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni – húzta alá a jegybankelnök. Szerinte a megugrásban szerepet játszott, hogy az áfaemelés lehetőségét megragadva a cégek a korábban elhalasztott áremeléseket is megpróbálják most beépíteni áraikba. A következő hónapok döntik el, milyen sikerrel. A jegybank belső keresleti oldalról nem lát az infláció felgyorsulására utaló jeleket, a lakossági fogyasztás nem élénkül, ennek okaiként Simor a bizonytalan jövedelemkilátások és az adóemelések hatásai mellett a költségvetési hiánycél tartásához szükségessé váló újabb intézkedéseket említette.
A beruházások élénkülésére is hiábavaló várni, ebben a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a nehezebb hitelezési feltételek mellett a külpiaci kilátások bizonytalansága is szerepet játszik. Az érdemi gazdasági növekedés 2013-ban indulhat meg, az idei évre 0,1 százalékos GDP-bővülési várakozást tart érvényben az MNB.
A kamattartásban közrejátszott az is, hogy a globális befektetői hangulat javult az elmúlt hónapban. Pozitívan változott országkockázati megítélésünk is, miután a kormány többször és hangsúlyozottan kifejezte mielőbbi megegyezési szándékát az EU–IMF párossal a Magyarországnak nyújtandó hitelkeretről.
Országkockázati megítélésünk további, tartós javulásához azonban szükség van a megállapodásra – szögezte le a jegybankelnök. A kilátásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a pénzpiacok volatilitása óvatos, körültekintő monetáris politikát vár el a jövőben a monetáris tanácstól.
A jegybankelnök még nem kapott választ a kormányfőtől a múlt héten tett felajánlására, miszerint 2010 szeptemberéig visszamenőleg hajlandó havi egy forintért ellátni feladatait, amennyiben ezzel elősegíti az EU-val és az IMF-fel való megállapodást. A Simor Andrásra is vonatkoztatott kétmilliós fizetési plafon ugyanis sérti a jegybanki függetlenséget, ezt az EU és az Európai Központi Bank máig kifogásolja. Simor a fizetésének egy forint feletti részét hátrányos helyzetű közgazdászhallgatók képzésére ajánlaná fel.
– Türelmesen várok a miniszterelnöki válaszra – tette hozzá, megemlítve, hogy tavaly novemberben a kormányülésen már felajánlotta, hogy tárgyaljanak a fizetéséről, elhárítandó a hitelmegállapodás útjában álló jogi akadályokat. Választ akkor sem kapott. – Többet nem tehetek az ügyben – mondta a jegybankelnök. Újságírói kérdésre, hogy nem érzi-e képmutatásnak az egyforintos jótékonykodást azután, hogy pár hónapja a devizahitelesek ügyében azt mondta: nincsen ingyenebéd, most pedig maga vállalna ingyenmunkát, Simor elmagyarázta: az ingyenebéd közgazdasági kategória, azt értik alatta, ha valakiknek adunk a közösből, azt másoktól kell elvonni, akár adó formájában. Ami az ingyenmunkát illeti, ilyen ma is létezik és a jövőben is lesz – mondta, utalva arra, hogy a jegybanki dolgozók egyszer egy évben közösen építenek játszóteret valamelyik rászoruló hazai településen.
Teljes az egység
Rég tapasztalt egységről árulkodnak a kamatdöntés utáni elemzői gyorsértékelések, amelyek érvrendszerükben teljesen egyetértenek a Simor András által vázoltakkal. A szakértők kivétel nélkül az EU/IMF-megállapodás fontosságát hangsúlyozzák, szerintük döntően ettől, ennek megszületési körülményeitől és feltételeitől függ a kamatpálya alakulása.
Amíg nem lesz megállapodás, az MNB kivár a kormány által régóta szorgalmazott kamatcsökkentéssel –vélik a Quaestor és a Takarékbank elemzői. Miután pecsét kerül a szerződésre, indulhat az óvatos kamatvágási ciklus, amely a kormány reményei szerint a hitelek olcsóbbá válásán keresztül felpörgetheti a beruházásokat, élénkítheti a gazdaságot.
Az alapkamat az optimisták szerint 6, a realisták szerint 6,5, míg a pesszimisták szerint 7 százalékra várható 2012 végén.
