Ezzel együtt a Népszabadság a miniszterelnökhöz közel álló forrásból úgy értesült, Orbán Viktor készül az Európai Tanács jövő heti ülésére, és bízik abban, hogy „fordítani tud”.

Olli Rehn pénzügyi biztos – vele kell megvívnia Orbán Viktornak

Pár napja, a bizottsági ajánlásmegfogalmazása után még magabiztos nyilatkozatok születtek arról, hogy a minősített többséget nem lehet majd megszerezni a magyar kormányt sújtó intézkedés mellé. E logika szerint több olyan uniós tagország van, amelyik szintén nem tudja három százalék alatt tartani az államháztartási hiányát, ezért joggal tarthat attól, hogy ha a magyarokkal szemben a lehető legsúlyosabb eszközöket veti be emiatt Brüsszel, akkor vele sem lesznek kegyesek.

Mostanra azonban változtak az esélyek. Brüsszelből például arra emlékeztették a magyar kormányt, hogy épp az Ecofin januári ülése szorgalmazta a bizottságnál a magyar ügy napirendre emelését, tehát egyszer már állást foglalt a pénzügyminiszterek tanácsa. Ennél is hatásosabb taktika lenne azonban, ha a bizottság az Európai Tanács jövő csütörtök–pénteki ülése elé időzítve adná meg válaszát a magyar kormány levelére a kötelezettségszegési eljárások ügyében. A tanács ülésén tehát már ezzel kapcsolatban kaphatna kérdéseket a magyar kormányfő, aki pedig valószínűleg inkább arra akarná felhasználni a kétnapos ülést, hogy az Ecofin elé kerülő ajánlás ellen gyűjtsön támogatókat. Orbán Viktor ehelyett inkább magyarázkodásra kényszerülhet, mivel az unió által kifogásolt – s lényegében a későbbi hiteltárgyalások előfeltételéül szabott – ügyekben, mint például a jegybankelnöki fizetési plafon bevezetése, a kormány nem óhajt engedni.

Úgy tudjuk, ezzel a forgatókönyvvel számol a magyar kormány. Ennek ellenére – megbízható forrásaink szerint – Orbán Viktor még az Ecofin értekezlete előtt, az Európai Tanács ülésén hatásos felszólalásra készül. Egyrészt nyilván előhozakodhat azzal, hogy az Európai Bizottság döntése „megérvelhetetlen”, méltánytalan és aránytalan Magyarországgal szemben, hiszen mindöszsze 0,25 százalékról van szó, ez pedig „a hibahatáron belüli összeg”, 150 milliárd. Másfelől, épp a szövetségesek megnyerése érdekében, a magyar miniszterelnök szeretne a meglévő elégedetlenségekre építeni – arra számítva, hogy nemcsak az osztrákok és a csehek, de esetleg a britek, a visegrádi államok és akár Bulgária is Magyarország mellé áll. Azaz még mindig megvan az esély, hogy létrejön egy tagállami tömb, amely képes lesz megakadályozni a döntést. A kormányban legalábbis úgy látják, hogy a bizottság túl sok frontot nyitott az elmúlt időszakban, és a magyar ügytől függetlenül is létrejöttek szövetségek, amelyek a maguk érdekeit próbálják a bizottsággal szemben érvényesíteni. E tagoltság akár még jól is jöhet nekünk a márciusi Ecofin-ülésen – vélekedtek forrásaink. Mint ahogy az is, hogy a bizottsági ajánlás támogatását olyan feltételekhez kötheti néhány tagállam, amely felvállalhatatlannak bizonyulhat.

Ennek ellenére a realitáshoz közelebb áll, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa rábólint a bizottság ajánlására. Rontja Orbán esélyeit, hogy információink szerint az ülésig már nem lesz alkalma Németországba utazni, hogy ott erős támogatót állítson maga mellé. Ebben az esetben a kormánynak bő nyolc hónapja marad, hogy meggyőzze Brüsszelt, 2013-ban képes lesz az uniós normának számító három százalék alatt tartani a deficitet. Gyors, megnyugtató üzenetekre szükség is lesz: azzal a kabinetben is tisztában vannak, hogy egy számunkra kedvezőtlen döntés azonnal lejtmenetre küldheti a forintot. Ennek csak akkor képes elébe menni a kormány, ha március közepére fel tudja mutatni azokat az intézkedéseket, amelyek valóban lehetővé teszik a hiánycsökkentést. A héten megjelent kormányhatározat 0,4 százalékos lefaragást irányoz elő, de ez még nincs alátámasztva intézkedésekkel, azokat a következő hetekben kell kidolgozniuk a szakminisztériumoknak. Nem volt egyébként véletlen, hogy a hiánycsökkentésről szóló kormánydöntést a lehető legközelebb időzítették a szerdai bizottsági üléshez (a Magyar Közlönyben kedden jelent meg a határozat). Úgy értesültünk, a Brüszszel és Budapest között folyó, mélyütésekkel tarkított politikai ütközet részének tekinti a kormány, hogy a bizottsági ülés előtti utolsó pillanatban hozta nyilvánosságra a határozatot, a bizottságot ezzel olyan helyzetbe hozva, hogy ne tudjon érdemben reagálni rá. Vagyis olyan benyomást igyekezett kelteni a kormány, hogy a bizottság érdemtelenül sújtja Magyarországot a kohéziós pénzek megvonásával.

Amennyiben tényleg bizonytalanná válik a kohéziós támogatás jövője, a kormánynak gondoskodnia kell a kieső 150 milliárd forint pótlásáról, úgy, hogy korábban már ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére, ami további százmilliárdokat vesz ki a büdzséből. Ennek módján már gondolkoznak. Úgy értesültünk, hogy a különadókat valóban elengedi a kormány, de azt fogja elvárni a multiktól, hogy minél nagyobb adóalapot mutassanak ki Magyarországon, ami után adót fizetnek a költségvetésbe. De kormányközeli forrásból lapunkhoz eljutott olyan vélemény is, hogy ha az EU, illetve a bizottság „keménykedik Magyarországgal”, esetleg a kormány mérlegelheti, hogy 2013-tól mégsem vezet ki minden válságadót.

Jövőre elő kell bújnia a pénznek

Az Ecofin-ülés után egy másik fontos tárgyalás vár a magyar kormányra, mégpedig a hitelfelvételről. Az utóbbi időben mintha egységesebbé vált volna a kormányzati kommunikáció a tekintetben, hogy a megállapodás idejeként áprilist jelölték meg. Így foglalt állást mostanában a hiteltárgyalások folytatásával megbízott Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, valamint Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is. Lapunk azonban úgy értesült, hogy a kormányoldalon inkább májusi megállapodásra látnak lehetőséget, s az sincs kizárva, hogy júniusra csúszik át a szerződéskötés. Az viszont nem kérdés, hogy lesz megállapodás – mondták lapunknak forrásaink. A megállapodásnak azonban nem lehet feltétele az egykulcsos, 16 százalékos adó átalakítása – ezt több forrásunk is leszögezte. Mint ahogy azt is, hogy a kedvezmények bővítése sem járható út. Az adórendszernek ebben a formájában, ezzel a kulccsal kell fennmaradnia – ezt az álláspontot fogja képviselni a magyar tárgyaló delegáció értesüléseink szerint. Fellegi Tamáséknak arról kell majd meggyőzniük a Nemzetközi Valutaalapot, hogy – szemben a valutaalap állításával – nem fogja vissza a gazdasági növekedést és nem rontja a versenyképességet az egykulcsos adó. Úgy tudjuk, a kormány biztos abban, hogy legkésőbb jövőre megjelenik a gazdaságban az szja-rendszer átalakításával kint hagyott mintegy 500 milliárd forint.