Devizahitelek: irány a bíróság?
A Szekszárdon praktizáló Gáll Ferenc banki szakjogászt az elmúlt hónapokban több mint kétszáz devizahiteles kereste meg azzal a kéréssel, hogy képviselje őket a bankjukkal folytatott jogvitában. E viták kiindulópontja az volt, hogy az ügyfelek magyarázatot szerettek volna kapni törlesztőrészletük túlzott mértékűnek ítélt emelésére. Gáll Ferenc húsz ügyfél kérését fogadta el.
A szekszárdi ügyvéd minden esetben panaszbeadványt írt a banknak a törlesztőrészletek emelése okán, ám a címzettek valamennyi panaszt elutasították. Ezt követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felállított Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordultak. Eddig hat ilyen esetben hozott döntést a PBT, s mindannyiszor megszüntetéssel zárták le az eljárást. A bankok mindig azzal zárkóztak el az egyeztetéstől, hogy nem avathatják be a PBT-t és az ügyfelet a kölcsönszerződés finanszírozásának metodikájába és a bank árazási elveibe, ugyanis azok üzleti titkot képeznek. Mivel erre a PBT előtt okkal hivatkozhatnak, a testület Gáll Ferenc szerint nem alkalmas a jogvita eldöntésére.
Az ügyvéd állítja, hogy ügyfeleinek csak akkor van esélye betekinteni adósságuk növekedésének okaiba, ha bíróságon támadják meg a kölcsönszerződéseket. A bíróságon már a bankokra hárul a bizonyítási teher, s nekik kell megindokolniuk, hogy miért emelték a hitel havi részletét. Az eddigi békéltető tárgyalásokon egyébként egyik bank sem hivatkozott arra, hogy svájci frankot használt volna fel a forintban adott kölcsön finanszírozásához. Ebből Gáll arra következtet, hogy nincs a hitelfolyósítás mögött valós devizaforgalom. Hozzáteszi: egy bank egyoldalúan is változtathat a megkötött szerződésein, ám ezt csak a hitelintézeti törvény és az idevágó kormányrendelet által felsorolt feltételekre hivatkozva teheti. Gáll szerint a devizahitelekkel kereskedő bankok túlmentek e jogszabályok biztosította kereteken.
A perindítás azonban kockázatos. A gyakran 10-20 milliós kölcsöntartozások okán a per illetéke komoly érvágás az adósoknak, s ha az ügyfelek keresete elbukik, a tartozás tovább hízik.
Léhmann György siófoki ügyvéd is azt javasolja, hogy aki teheti, perelje be bankját, ha az egyoldalúan emelte meg a törlesztőrészletet, s a lépésre nem adott magyarázatot. Léhmann úgy látja, hogy a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 2011 decemberében – az egységes jogalkalmazás érdekében – megfogalmazott véleménye egybecseng az övével. A PK az említett állásfoglalásban kimondta: „Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság akkor állapíthatja meg, ha a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát.
Halmos Péter pécsi ügyvéd szerint nem kérdéses, hogy a devizahitel rizikóira a bankok – egyes pénzügyi szakemberek öt-hat évvel ezelőtt megfogalmazott aggályai ellenére – sem hívták fel a figyelmet, s ezzel megszegték az együttműködési és a tájékoztatási kötelesség elemi szabályait, és visszaéltek a laikus ügyfelek jóhiszeműségével.
