Csak a per marad a devizahiteleseknek?

A bíróság kimondja majd, hogy tisztességtelen szerződésekről volt szó, ezért a devizahiteleseknek Léhmann György ügyvéd azt javasolja: a bankokkal szemben vigyék perre a dolgot.

Tömegesen perelnék a bankokat a hitelkárosultak

Egyre többen perelnék be a bankokat a devizahitelek magas törlesztőrészlete miatt.

Bíróságra viszi a bankokat a felügyelet

Első fokon pert nyert a PSZÁF az AXA Bank fióktelepével szemben indított közérdekű igényérvényesítési eljárásában.

A tandemvezető a bíróság előtt egy ejtőernyős sérülése miatt

A Kaposvári Városi Bíróságon hétfőn megkezdődött annak az tandemvezetőnek a pere, aki ellen az ügyészség a légi közlekedés maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt emelt vádat, miután az utasa egy 2007 márciusában Kaposújlakon végrehajtott páros ugrás után sérülést szenvedett.

Ebből mindenki rosszul jön ki: Miért pont Kecskemétre kerül a Hagyó-per?

Túl azon, hogy rendkívül aggályos, meglehetősen költséges is, az utazások miatt rengeteg idő vész el, és nem biztos, hogy felgyorsítja az ítélkezést a bírósági ügyek ítélkezése.

 

Devizahitelek: irány a bíróság?

Két dél-dunántúli ügyvéd egybehangzóan állítja, hogy a devizahitelt felvett magánszemélyek eséllyel támadhatnák meg a bíróságon a bankok egyoldalú szerződésmódosításait, amelyek következtében a frank-, a jen- és az euróhitelek tőketartozása és havi törlesztőrészlete 2008-tól napjainkig drámaian emelkedett.

A Szekszárdon praktizáló Gáll Ferenc banki szakjogászt az elmúlt hónapokban több mint kétszáz devizahiteles kereste meg azzal a kéréssel, hogy képviselje őket a bankjukkal folytatott jogvitában. E viták kiindulópontja az volt, hogy az ügyfelek magyarázatot szerettek volna kapni törlesztőrészletük túlzott mértékűnek ítélt emelésére. Gáll Ferenc húsz ügyfél kérését fogadta el.

A szekszárdi ügyvéd minden esetben panaszbeadványt írt a banknak a törlesztőrészletek emelése okán, ám a címzettek valamennyi panaszt elutasították. Ezt követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felállított Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordultak. Eddig hat ilyen esetben hozott döntést a PBT, s mindannyiszor megszüntetéssel zárták le az eljárást. A bankok mindig azzal zárkóztak el az egyeztetéstől, hogy nem avathatják be a PBT-t és az ügyfelet a kölcsönszerződés finanszírozásának metodikájába és a bank árazási elveibe, ugyanis azok üzleti titkot képeznek. Mivel erre a PBT előtt okkal hivatkozhatnak, a testület Gáll Ferenc szerint nem alkalmas a jogvita eldöntésére.

Az ügyvéd állítja, hogy ügyfeleinek csak akkor van esélye betekinteni adósságuk növekedésének okaiba, ha bíróságon támadják meg a kölcsönszerződéseket. A bíróságon már a bankokra hárul a bizonyítási teher, s nekik kell megindokolniuk, hogy miért emelték a hitel havi részletét. Az eddigi békéltető tárgyalásokon egyébként egyik bank sem hivatkozott arra, hogy svájci frankot használt volna fel a forintban adott kölcsön finanszírozásához. Ebből Gáll arra következtet, hogy nincs a hitelfolyósítás mögött valós devizaforgalom. Hozzáteszi: egy bank egyoldalúan is változtathat a megkötött szerződésein, ám ezt csak a hitelintézeti törvény és az idevágó kormányrendelet által felsorolt feltételekre hivatkozva teheti. Gáll szerint a devizahitelekkel kereskedő bankok túlmentek e jogszabályok biztosította kereteken.

A perindítás azonban kockázatos. A gyakran 10-20 milliós kölcsöntartozások okán a per illetéke komoly érvágás az adósoknak, s ha az ügyfelek keresete elbukik, a tartozás tovább hízik.

Léhmann György siófoki ügyvéd is azt javasolja, hogy aki teheti, perelje be bankját, ha az egyoldalúan emelte meg a törlesztőrészletet, s a lépésre nem adott magyarázatot. Léhmann úgy látja, hogy a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 2011 decemberében – az egységes jogalkalmazás érdekében – megfogalmazott véleménye egybecseng az övével. A PK az említett állásfoglalásban kimondta: „Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság akkor állapíthatja meg, ha a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát.

Halmos Péter pécsi ügyvéd szerint nem kérdéses, hogy a devizahitel rizikóira a bankok – egyes pénzügyi szakemberek öt-hat évvel ezelőtt megfogalmazott aggályai ellenére – sem hívták fel a figyelmet, s ezzel megszegték az együttműködési és a tájékoztatási kötelesség elemi szabályait, és visszaéltek a laikus ügyfelek jóhiszeműségével.

A bíróságokon a bankokra hárul a bizonyítási teher, indokolniuk kell, miért emelték a részleteket
A bíróságokon a bankokra hárul a bizonyítási teher, indokolniuk kell, miért emelték a részleteket
Top cikkek
Érdemes elolvasni
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.