Az Európai Bizottság lezárta az FHB feltőkésítése, illetve a banknak nyújtott hitel miatt indított eljárását.

Brüsszel az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összeegyeztethetőnek találta és jóváhagyta az ügyletet. A Gyurcsány-kormány 2009 márciusában állapodott meg az FHB-val arról, hogy 30 milliárdból tőkét emel a bankban, további 120 milliárd forintot pedig a hitelezés élénkítésére ad kölcsön. (Az IMF-hitel erre a célra elkülönített részéből jutott akkor az OTP-nek is.) A kölcsönt a bank piaci feltételek és kamat mellett kapta, míg a tőkeemelésért azt vállalta, hogy évente az összeg 10,5 százalékának megfelelő, vagyis 3,15 milliárd forint osztalékot fizet az államnak. Csakhogy az FHB – opciójával élve – még 2010 februárjában kivásárolta az államot, amely így már nem volt jogosult osztalékra, vagyis a bank közel egy évig ingyen használta az állam pénzét.

Az Orbán-kabinet már a kormányváltás után módosította a vonatkozó szabályozást 2010 nyarán, hogy az államnak mégiscsak járjon valami a tőkeemelésért. Az FHB és az állam október végén egyezett meg az ellenszolgáltatás mértékéről, s a bank ki is fizetett a tőkejutattás után a késedelmi kamatokkal együtt összesen 901,7 millió forintot. Az Európai Bizottság 2011 januárjában döntött az eljárás megindításáról a magyar állam ellen, s ahogy az FHB tavaly decemberi közleménye fogalmaz: erre a körülményre tekintettel az állam és a bank új megállapodást kötött. A bank ellenszolgáltatás és késedelmi kamat címén további 1,744 milliárd forintot fizetett.