Chantal Hughes, a bizottság belső piaci és szolgáltatási kérdésekben illetékes szóvivője az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy az új utalványrendszert átfogó módon tekintik át. A többi között az adózás szempontjából eltérő bánásmódot, illetve azt nézik, hogy a meghatározott működési feltételek a gyakorlatban nem bátortalanítják-e el a „nem helyi” szolgáltatókat attól, hogy bekapcsolódjanak vagy részt vegyenek az élelmiszer-utalványok üzletágában. A szaktárca közleményéből az derül ki, hogy minden alapot nélkülözőnek tartják a bizottsági vizsgálatot, és egyszerűen nem is értik, mi lehet a probléma az utalványokkal.

Ahogyan azt korábban a Népszabadság is megírta, a brüsszeli testülethez piaci szereplőktől érkezett panasz, ami arról szólt, hogy a nemzetközi hátterű áruházláncokat lényegében kizárták az Erzsébet-utalványok elfogadóhelyei közül. Miközben a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA), illetve cége, a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft. eddig egyetlen külföldi tulajdonban lévő áruházlánccal sem kötött szerződést, a hazai láncokkal (CBA, Coop, Reál, Arzenál) már tavaly aláírták a megállapodásokat. Mint írtuk, a piaci híresztelések szerint a hipermarketek eddig azért sem tudtak szerződést kötni az Erzsébet-utalványról, mert a NÜSZ teljesen más felhasználási feltételeket kínált a hazai láncoknak és mást a nemzetközieknek. A hazai láncoktól – úgy tudni – háromszázalékos jutalékot kért az utalványforgalmazó, míg tavaly azoktól a hipermarketektől, amelyekkel szóba állt, hatszázalékost. A kérdésről még tavaly Guller Zoltán ügyvezető úgy nyilatkozott, hogy a szolgáltatókkal 3–6 százalék közötti jutalékért fognak leszerződni, ám hogy melyik cégnél miért és mi alapján állapítják meg a jutalék mértékét, arról az ügyvezető üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkozott.

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint a SZÉP-kártya bevezetésével a kormány éppen hogy liberalizálta a korábban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) monopóliumát képező üdülési juttatási piacot. A kártyakibocsátást jelenleg három vállalatcsoport végzi, s a jövőben is bárki beléphet a piacra. Az Erzsébet-utalványt viszont a kormány elsődlegesen „szociálpolitikai eszköznek” tekinti. Ahogy írják, a forgalmazás ugyanis a kibocsátó teljes egészében szociális üdültetésre és egyéb szociális programok megvalósítására fordítja. Az Erzsébet-utalvány működése hasonló az üdülési csekkéhez, amellyel kapcsolatban a bizottság soha nem emelt panaszt – vezetik le, amiért szerintük teljesen érthetetlen a vizsgálat.