Az más kérdés, hogy tavaly év végén, amikor felbukkant a kabinet dohány-kiskereskedelem államosítását célzó javaslata, szóba sem került, hogy Brüsszellel is véleményeztessék azt. Azonban a múlt héten – amikor a kormánypárt a mostanihoz hasonlóan a zárószavazás előtt elnapolta a döntést – már hallható volt, hogy a kormánypárt aggályosabb politikusai szerint a törvényszöveg nem állná ki Brüsszel próbáját.

A jelek szerint a törvény ötletgazdájának tartott Lázár János ezt próbálta orvosolni, így vasárnap egy módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz, melybe többek között azt is belevették, hogy nem szükséges hazai vállalkozás a pályázáshoz a dohánykereskedelem jogáért. Bár az ismét hétfőre kitűzött zárószavazás előtt az alkotmányügyi bizottság támogatta a módosításokat, ám Vas Imre fideszes képviselő javaslatára a kormánypárti képviselők végül elhalasztották a szavazást.

Annyi biztosnak tűnik, hogy a dohánylobbinak vajmi kevés ráhatása volt az események ilyetén alakulására. A Magyarországi Dohányipari Befektetők Szövetsége (MDBSZ) tájékán úgy értesültünk, hogy a törvényszöveg kialakítói, illetve más döntéshozók azóta sem fogadták őket, de a Lázár által vasárnap újrafazonírozott törvényszövegben – ahol a módosítások jelentős része inkább a szöveg jogi pongyolaságainak a kifésülése volt – nyomát nem látni a dohánylobbi eddigi javaslatainak. Így Lázárék továbbra is kétezer fő után engedélyeznék egy dohánytrafik létrehozását, szemben az MDBSZ – korábban a sajtónak nyilvánosságra hozott – kompromisszumos javaslatával. A dohányosok amellett kardoskodnak, hogy 1200 fő után jöjjön létre egy koncesszió, így ne 5-6, hanem 10 ezer eladóhely jöjjön létre.

Míg a jelek szerint a javaslatot jegyző Lázár János főképpen egészségvédelmi indokokkal érvel, addig a dohányosok szerint a kevesebb eladási ponttal egy cseppet sem lesz kevesebb dohányos, csak a csempészett cigaretta piaci részaránya fog megnőni, a jelenlegi 5 százalék körüli piaci részesedésről 15 százalékra.