A szakember, aki egy Székesfehérvár melletti kajsziültetvény tulajdonosa, a megfigyelésekről tájékoztatva elmondta, hogy normális esetben – ha nincs olyan felmelegedés, mint amilyet idén januárban tapasztaltak, amikor nappal plusz tíz fokokat mértek, és közben éjjel sem fagyott – a téli 20 fok körüli hidegek a legtöbb gyümölcsnek nem ártanak. Ám ilyenkor a meleg idő miatt a fák tavaszt érezve a kihajtásra kezdik előkészíteni virágrügyeiket, és az ilyeneket már elpusztítja az elmúlt napokban tapasztalt hideg. A becslések szerint a kajszivirágoknál legalább ötvenszázalékos a fagykár, de a korai meggyvirágok harmada sem hoz az idén termést.

A várható terméskiesés elsősorban a gazdáknak jelenthet gondot, illetve a házi kertek művelőinek valószínűleg a piacokon kell majd a lekvárnak valót megvásárolni. Szabó József úgy véli, hogy a nyitott magyar gyümölcspiacon az esetleges hiányt hamar pótolja az import. Így történt ez a tavalyi fagyok miatt katasztrofálisan kevés alma esetében is. Bár, csak a várt alma töredéke termett mégsem beszélhetünk almahiányról, hiszen az Európai Unióban kedvezően alakult a termés. Az almaárak a jelentős mennyiségű importalma mellett sem szaladtak el, pedig a gyenge forint drágíthatná a behozatalt. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet árfigyelői szerint február első hetében a piacokon az alma fogyasztói ára, fajtától és helytől függőn, az egy évvel ezelőtti 60–120 százaléka.

Mártonffy Béla, a FruitVeb elnöke beszámolt arról, hogy a legfontosabb európai gyümölcsfórumon, a berlini Fruit Logistica kiállításon elhangzott: a magyar meggytermesztők legnagyobb konkurensének számító lengyeleknél a hideghullám jelentős károkat okozott a gyümölcsösökben.