Az eurózóna 0,3, a német gazdaság 0,2 százalékkal zsugorodott az előző negyedévi teljesítményhez viszonyítva, s mindkét adat 0,1 százalékponttal jobb a vártnál. Az eurózónában csökkenést utoljára 2009 második negyedében mértek ki.

A gazdasági növekedésről, azaz a nemzeti össztermék (GDP) változásáról szerdán az Eurostat által közzétett első becslés lehetőséget teremt viszonyítási pontok keresésére. Az eurózóna (és az EU) bővülése – jórészt persze az adósságválság eszkalálódása miatt – jócskán elmarad az Egyesült Államokétól, amely 0,7 százalékkal növekedett a tavalyi utolsó három hónapban, míg Japán 0,6 százalékkal visszaesett.

Ha 2010 utolsó negyedéhez hasonlítjuk 2011 azonos időszakának az adatait, akkor azt látjuk, hogy az eurózóna tizenhét tagországa együttesen 0,7 százalékos növekedést ért el, az Egyesült Államok azonban 1,6 százalékost. Japán viszont egy százalékkal hanyatlott. Éves szinten, azaz a tavalyi esztendő egészében az eurózóna másfél, az EU 1,6 százalékos növekedésre tett szert, vagyis a friss magyar adat belesimul az átlagba.

Az eurózónán belül azonban vegyes a kép. Miközben Németország, amely látványosan gyors növekedéssel keveredett ki a 2008–09-es mély válságból, most a folyamatok ciklikus jellege miatt lassít, de várhatóan ebben az évben már nem lesz mínuszban, vagyis technikai értelemben nem sodródik recesszióba. Erre utal, hogy a ZEW hangulatindex még kedden igen kedvező képet festett a várakozásokról: lendületben az építőipar, nincs hitelszűke, s a munkanélküliség is történelmi mélypontok felé tart.

Franciaország közben meglepő módon pluszban tartotta magát, bár éves szinten Németország háromszázalékos iramát nem érte el. Két negyedéven keresztül visszaesést, tehát recessziót mutat Belgium, Olaszország, Hollandia, Portugália és Görögország, de az Eurostat gyorsjelentése még nem teljes körű. A kilátások értékelését tovább árnyalja, hogy az Eurostat által az ipari termelésről kedden publikált adat egyszázalékos hanyatlást rögzített decemberben novemberhez képest, s kétszázalékost 2010 decemberéhez viszonyítva.

S ha Németországban nem is, de az eurózónában az első negyedévben is visszaesésre, tehát újabb recesszió kezdetére számítanak az elemzők, miután az eszkalálódó görög válság nyomán Olaszország és Spanyolország is nagy kiigazításokra kényszerül. Spanyolország a negyedik negyedévben már szintén lejtmenetbe került. Kiugró és drámai a görög adat is: az éves összevetésben a negyedik negyedévben hét százalékkal zuhant a GDP.

Az Európai Bizottság őszi előrejelzésében még 0,5 százalékos növekedést várt az eurózónában, frissített adat csak a jövő héten várható. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a január végi új prognózisában viszont félszázalékos GDP-csökkenést vetített előre az eurózónában, amely a világgazdasági kockázatok központjává vált. Alighanem ezt ismerte fel a szintén lassító Kína is, amely szerdán az eddiginél érdemibb segítséget ígért az eurózónában fortyogó államadósság-krízis kezelésére. Az IMF a pénzügyi kockázatok fokozódására és a növekedési ütemek lassulására hívta fel a figyelmet a világgazdasági kitekintésében. Ami viszont a valutaövezet legerősebb gazdaságát, a németet illeti, az IMF erre az évre 0,3, jövőre 1,5 százalékos ütemet becsül. Az Európai Bizottság 2012-re 0,8, 2013-ra 1,5 százalékot prognosztizált, miközben az OECD által kedden kiadott német elemzés 0,6 és 1,9 százalékos teljesítményt vár idén és jövőre.

A tanulmány egyébként felhívja a figyelmet rá, hogy azok az uniós tagállamok – s Magyarország is ide sorolható –, amelyek szoros termelési láncot alkotnak Németországgal, sokkal inkább függnek a világkereskedelem most éppen romló állapotától, az Egyesült Államok és Ázsia keresletétől, mint a német belső igényektől. A német hatás akkor lenne érzékelhető, ha sikerülne javítani a német növekedési képességet, amely jelenleg gyenge, s a következő évtized elejétől egy százalék alá süllyed.

Az ipari államokat összefogó OECD-jelentés mindazonáltal méltatja a foglalkoztatáspolitikában és a zöldgazdasági átállásban elért eredményeket, de további reformokat sürget, például a nők munkába állításában, a munkában eltöltött idő meghosszabbításában, a szakképzésben, a beruházások és a kutatás-fejlesztés élénkítésében.

Az adatokból és előrejelzésekből levonható következtetés Carsten Brzeski, az ING brüsszeli vezető közgazdásza szerint az, hogy Németország csak szünetet tart, de nem közelít a recesszió felé. A fellendülés mértékét azonban nagyban befolyásolhatja az államadósság-válság iránya.