Egyébként törvényesen működő kis- és nagykereskedések sora vásárolt ugyanis az adott térségekben sertés- és baromfihúst olyan beszállítóktól, akik számára a hús eladása csak mellékes volt, fő jövedelmük valójában a hús árát terhelő forgalmi adó (áfa) elcsalásából származott. Ezek a NAV akciói után kénytelenek voltak a legális termelőktől, kereskedőktől beszerezni árujukat. Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese szerdán elmondta: egyes kereskedők olykor olyan áron vásároltak húst az áfacsaló bűnszervezetektől, hogy szinte kizárt, ne tudták volna, hogy az áru eredetével valami nincs rendben.

Már tavaly is vizsgálták ugyanakkor a húsmaffia vásárlóinak jóhiszeműségét, az idén pedig mindent megtesznek azért, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, egyes helyeken miért lehet rendkívül olcsón húst vagy éppen tejet kapni. – Nem marad következmények nélkül, ha kiderül, valamelyik kereskedő annak ellenére vásárolt bizonyos beszállítóktól, hogy tudta, az áru bűncselekményből származik – fogalmazott Sors László. Az elnökhelyettes szerint látják, mi zajlik a gazdaság egyes területein, ismerik a bűnszervezetek módszereit, amelyekkel elcsalják az áfát, majd a tisztára mosott pénzt eltüntetik, de sokszor kénytelenek hagyni, hogy a megfigyelés alatt tartott bűnszervezet végigcsinálja trükkjeiket, és (ha csak időlegesen is) lehúzza az államot. – Nem a strómanokat akarjuk elfogni, nem pár külföldit és hajléktalant, hanem a bűncselekmények kitervelőit, szervezőit és legfőképpen haszonélvezőit.

A pénzügyi nyomozók egyfelől elemzik a gazdasági folyamatokat, maguk is keresik, milyen kiskapukat kínálnak a jogszabályok, másfelől rengeteg információt kapnak „a fehérgazdaság” szereplőitől. Sokan elismerik a nyomozók előtt, hogy bizonyos stikliket maguk is elkövettek a talpon maradás érdekében, mégsem bírták a versenyt azokkal, akik már azelőtt milliókat kerestek egy-egy csirke- vagy sertéshússzállítmányon, mielőtt eladták volna azt.

Tavaly az előző évihez képest lényegesen nem nőtt a pénzügyi nyomozók által felderített bűncselekmények száma. Azonban az elrendelt nyomozások között nőtt azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben nem az adóigazgatás vagy más hatóságok felderítése alapján kezdtek bűnügyi vizsgálatot. A múlt évben nyomozott ügyek elkövetési értéke Sors László tájékoztatása szerint meghaladta a 127 milliárd forintot. Ebből a büntetőeljárások keretében 18 milliárdot sikerült valamilyen formában biztosítaniuk a pénzügyi nyomozóknak. További mintegy 20 milliárd forint pedig a nyomozók jelzései alapján elrendelt adóigazgatási eljárások keretében folyt be (került vissza) az államkasszába.

Az idén folytatódik a Sors László által „megelőző bűnüldözésnek” nevezett folyamat, amikor is a pénzügyi nyomozók nem várnak a feljelentésekre, hanem folyamatosan elemzik a gazdasági folyamatokat, és ha valahol bűncselekményre, főleg szervezetten elkövetett, a költségvetésnek jelentős adóbevétel-kiesést okozó adócsalásra, jövedéki visszaélésre bukkannak, akkor csapnak le, amikor már a nagyhalakat is el tudják fogni, de még az államot megillető pénzt (vagy annak nagy részét) is vissza tudják szerezni.