Az azonban már nem olvasható az alapítvány honlapján, hogy közben a posta egy másik levelet is kézbesített. Lapunk brüsszeli forrásokból úgy tudja, az Európai Bizottság szakértői nemrégiben felvilágosítást kértek a magyar hatóságoktól az Erzsébet-utalványokkal kapcsolatban.

A brüsszeli testület azután fordult a magyar hatóságokhoz, hogy panasz érkezett egyes piaci szereplőktől. Információnk szerint a bejelentők azt kifogásolták a bizottságnak írott levelükben, hogy az utalványos rendszer üzemeltetésével megbízott hatóságok diszkriminatív gyakorlatot folytatnak, és ezzel a nemzetközi hátterű áruházláncokat lényegében kizárták az elfogadóhelyek közül.

Tény, hogy az MNÜA, illetve cége, a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft. eddig egyetlen külföldi tulajdonban lévő áruházlánccal sem kötött szerződést, míg a hazai láncokkal (CBA, Coop, Reál, Arzenál) már tavaly aláírták a megállapodásokat. Az MNÜA azóta többször is úgy nyilatkozott, hogy tárgyal a hipermarketekkel is, amelyek képviselői azonban korábban úgy nyilatkoztak lapunknak: az alapítványnál, illetve a NÜSZ-nél gyakran nem is reagáltak a megkereséseikre.

Az utóbbi időben azonban valami megváltozott, egymástól független forrásokból úgy értesültünk, hogy több külföldi áruházlánc képviselői is tárgyalóasztalhoz ültek a MNÜA vezetőivel. Nem elképzelhetetlen, hogy ez összefüggésben van az időközben elindult uniós vizsgálódással.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál megkeresésünket azzal hárították el, hogy az Erzsébet-utalvány a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) illetékességébe tartozik. A KIM azonban lapzártánkig nem kommentálta értesüléseinket, hasonlóan nem nyilatkozott a MNÜA és a NÜSZ sem. Az Európai Bizottságnál hangsúlyozták: a vizsgálódás még nem képezi kötelezettségszegési eljárás részét, jelenleg csak információt gyűjt a testület.

Piaci híresztelések szerint a hipermarketek eddig azért sem tudtak szerződést kötni az Erzsébet-utalványról, mivel a NÜSZ teljesen más felhasználási feltételeket kínált a hazai láncoknak és mást a nemzetközieknek. A hazai láncoktól ugyanis – úgy tudni – háromszázalékos jutalékot kért az utalványforgalmazó, míg tavaly azoktól a hipermarketektől, amelyekkel szóba állt, hatszázalékost. A kérdésről még tavaly Guller Zoltán ügyvezető úgy nyilatkozott, hogy a szolgáltatókkal 3–6 százalék közötti jutalékért fognak leszerződni, ám hogy melyik cégnél miért és mi alapján állapítják meg a jutalék mértékét, arról az ügyvezető üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkozott.

Az Erzsébet-utalvány általános szerződési feltételei (ÁSZF) között csak az szerepel, hogy az elfogadóhelyek az utalványos forgalom hat százalékát kell hogy átengedjék a forgalmazónak az utalványok elszámolásánál mint beváltási jutalékot, amiről a kereskedők úgy tartják, hogy a jelenlegi piaci feltételek mellett a hatszázalékos jutalék lényegében kigazdálkodhatatlan. Ugyanakkor úgy hírlik, tavaly a hazai láncok korábban még háromszázalékos jutalékért kapták meg az Erzsébet-utalvány elfogadásának jogát – az ellentmondás azzal oldható fel, hogy az utalvány honlapján tegnap látható ÁSZF szerint a feltételek február 25-én lépnek majd hatályba.

Mint arról korábban beszámoltunk, a tét nem kicsi: becslések szerint ugyan a korábbi évekhez képest felére csökkent a cafeteriapiac, mintegy 150 milliárd forintra, azonban ez így is igen jelentős tételt jelent az áruházak forgalmában, nem beszélve arról, hogy a boltba utalvánnyal érkező vásárló mást is tesz a kosarába, így az utalványos forgalom irányításával igen jelentős forgalmat tudnak becsatornázni a kereskedők.

Nagyot markol, akivel leszerződnek