Egy forrásunk ezek közt említette a dohány-kiskereskedelmi monopóliumot, illetve azt sem tartotta kizártnak, hogy a postai liberalizáció késlekedése kapcsán sem elképzelhetetlen a figyelmeztetés Brüsszel részéről. – A tárgyalások menetét, a hangulatát biztos negatívan befolyásolnák az ilyen kifogások – állítják nyilatkozóink.

Kérdés az is, mikor tudnak tárgyalóasztalhoz ülni a felek. A kormányban azt állítják, hamarosan készen állnak erre, de a hitelnyújtók elhúzhatják a dolgot az újabb elvárásokkal – az IMF és a bizottság pedig azt mondja, két héten belül meg lehetne állapodni, minden a kormányon múlik. A bizonytalanságot jelzi, hogy míg Rogán Antal, a valutaalappal tárgyaló magyar delegáció tagja a minap a második negyedév közepe táját jelölte meg a megállapodás lehetséges időpontjaként, Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára hétfő este egy fórumon arról beszélt, minden érintett fél – az IMF, az EU és Magyarország – érdeke, hogy a megállapodás még az első negyedévben megszülessen.

– Olyan javaslatokat teszünk le a Nemzetközi Valutaalap (IMF) asztalára, amelyek az egykulcsos szja-rendszer változtatása nélkül is biztosítják a hitelek későbbi törlesztését lehetővé tevő költségvetési pályát. A 16 százalékos jövedelemadóval hosszú távon számolunk – reagáltak a kormányoldalhoz tartozó politikusok a Népszabadság keddi számában megjelent értesülésre, amely szerint az IMF változatlanul ragaszkodik az adórendszerbeli módosításokhoz, azok után is, hogy a magyar kormány kinyilvánította, nem tekinti tárgyalási alapnak az egykulcsos adót.

A valutaalapot nem önmagában az egykulcsosság zavarja, hanem az, hogy ennek feltételei jelenleg nem állnak rendelkezésre, s célját, a gazdaság felpörgetését nem éri el.

A kormánypárti oldalon nem értik, mi köze van az IMF-nek ahhoz, hogy milyen adórendszer működik Magyarországon, amikor Európa más országaiban is létezik egykulcsos adó. Jelezték, hogy a megállapodáshoz nem lesz szükség az egykulcsos adó megvitatására. Felhívták a figyelmet arra, hogy az unió által elindított túlzottdeficit-eljárás során is be kell mutatni a fenntartható költségvetési pályát, de ennek során nem került terítékre az egykulcsos adó.

A különadókról sem kell majd szerintük dossziét nyitni, utóbbiakat ugyanis kivezetik a rendszerből. Azt, hogy miként, például a kiadások megvágásával pótolják-e az így kieső forrásokat, informátoraink idő előtti kérdésnek tartották.

Mindez nem jelenti azt, hogy a kormány semmilyen körülmények közt nem hajlandó kiigazítást végrehajtani az adórendszerben.

– Ha az EU, illetve az eurózóna válsága nagyon elmélyül, elképzelhető, hogy hozzá kell nyúlnunk az adórendszerhez – mondta egy Orbán Viktorhoz közel álló forrásunk. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkotmányos megkötések az egykulcsos jövedelemadóra vonatkoznak, de azon belül van mozgástere a kormánynak, illetve a parlamentnek a feltételek alakítására: emelheti az adókulcsot, kedvezményeket vezethet be az alacsonyabb jövedelműeknek.

A sportkedvezmény nincs veszélyben

A kormány álláspontja szerint a sportnak jutó társaságiadó-kedvezmények nincsenek veszélyben. Brüsszel részéről legalábbis nem várható panasz, mivel ott hagyták jóvá a törvény végleges formáját. Más kérdés, hogy a magyar kormány el tud-e tekinteni az évi több tízmilliárd forint költségvetési bevételtől.