Soványabb lett a boríték
A KASZ úgy látja: a nagy kereskedelmi láncok a bértárgyalások során jobbára azzal a kifogással húzzák az időt, hogy még „tanulmányozzák” a bérkompenzációról szóló kormányrendeletet, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezzel kapcsolatos útmutatását. A tárca becslése szerint cirka 790 ezer dolgozó járhat rosszul bérkompenzáció nélkül, jelentős részük a kiskereskedelemben dolgozik. Az ágazatban foglalkoztatott több százezer alkalmazott fizetése ugyanis bruttó 216 ezer forint alatt van, márpedig az ez alatt keresők nettó jövedelme csökken a változások miatt.
Míg a közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forintnál kevesebbet keresőknek ne csökkenjen a korábbi nettó bére, a versenyszektort arra kérte a kormány, a cégek hajtsák végre a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelését, ám ha a minimálbér és a 216 ezer forint közötti bérsávban legalább öt százalékot emelnek a munkaadók, akkor ezt az állam kiegészíti annyival, amennyi a nettó bér szinten tartásához kell. (Ez az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban akár 20 százalék is lehet.) Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a napokban bejelentette, hogy erre a célra 130 milliárd forintot különítettek el a büdzsében.
A KASZ szerint azonban a kereskedelmi ágazat munkáltatói a kormány által garantált kompenzáció ellenére sem hajlandók emelni a béreken, illetve különféle trükkökkel próbálják leszorítani a dolgozók járandóságát. Szerintük számos olyan vállalkozás van, ahol differenciált, teljesítménytől függő bérezést kínál a munkáltató, ám a teljesítmény ebben az esetben az áruház jövedelmezőségének alakulását vagy a leltárhiányt is magába foglalja, s még ilyen feltételek mellett is mindössze háromszázalékos béremelést terveznek.
Élesen fogalmazott az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a KASZ felvetéseire, mondván: a szakszervezet nem néz szembe a valós helyzettel. Az OKSZ szerint a kereskedők az idén év elején elsősorban azt vizsgálják, hogyan tudják a munkahelyeket megőrizni. Ráadásul a szakszervezet fellépése azért is aggályos, mivel azt nekik is tudniuk kell, hogy az áruházláncoknál alkalmazottak jelentős hányada eddig a szakmai átlagnál többet keresett, jellemzően a minimálbér, illetve az ágazati bérminimum felett volt a bérük. Tény, hogy van olyan cég, ahol még nem született döntés a béremelésről, ám az a korábbi években is előfordult, hogy egyes társaságok csak később döntöttek a béremelésről – mondja Vámos György, az OKSZ főtitkára. Idén különösen nehéz megítélni a várható piaci helyzetet, azt viszont a szakszervezetnek tudnia kell, hogy a béremeléshez forrásra van szükség. A megalapozatlan fizetésemelés könnyen vezethet később forráshiányhoz. Tény, hogy a kereskedelmi ágazat nagy cégeit súlyosan érintették az utóbbi évek történései, így a 2007 óta recessziós ágazat nagyobb szereplői közül a többség az ágazati különadók nyomán veszteséges lett.
