Jól jönne az orosz hitel
A magyar kormány mellett a VEB a legérdekeltebb fél a társaság fenntartásában – mondta lapunknak Borisz Ribak. Az orosz Infomost Consulting vezetője szerint ezért nem kizárt, hogy valóban folynak ilyen megbeszélések, ám hozzátette: visszafogott esély van a sikerre. – A magyar kormánynak egyértelmű jelzéseket kell adnia, hogy elkötelezett a cég feltámasztásában – fogalmazott Ribak, aki szerint a bankban megrendült a bizalom a magyar fél iránt. A szakember szerint kétségtelenül nehéz egy leállt légitársaságot újraindítani, de nem lehetetlen. – Nyilván a konkurencia örömmel fogadja, ha kiesik egy vállalat, látjuk, hogy a verseny rendkívül kegyetlen a személyszállítási szférában, ahol a társaságok többsége veszteséges – mondta Ribak, ám emlékeztetett: néhány éve az Alitalia is a megszűnés szélére sodródott, de végül sikerült megmenteni.
Az orosz fél csalódottságáról és bizalmatlanságáról írt tegnap Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatója is, az Egek Ura blogon megjelent cikkében, melyben felidézi, milyen okok vezettek a Malév 2006-os privatizációjához. Felidézi, hogy a társaság többször volt már kritikus helyzetben, amikor az orosz – akkor még többségi – tulajdonos az utolsó pillanatban megfinanszírozta a céget. Cikkében kitér arra is, hogy Oroszországban ma belpolitikai kockázata is van annak, ha ki kell mondani: a VEB által eddig a Malévba fektetett több mint százmillió euró hitel megtérülése lehetetlen, s azt le kell írni. Ennek pedig nem más az oka, mint hogy maga Vlagyimir Putyin is a VEB felügyelői közé tartozott, amikor az még a Borisz Abramovics által végrehajtott privatizációt finanszírozta. Kitér arra: a cég 2010-es, a Bajnai-kormány által végrehajtott visszaállamosítását megelőzően és azt követően is az orosz fél számára a regnáló magyar kormány szava jelentette a garanciát arra, hogy megtérül a befektetésük.
Magyarországon mindeközben hivatalos fórumokon az hangzott el: a kormánynak sem terve, sem pénze egy új légitársaság alapítására, amelynek minimumköltségét a Malévnál lényegesen kisebb üzemméretben is 30-40 milliárd forintra becsülik. Ám úgy tudjuk, a kormányzaton belül készülnek –nem hivatalos – tervek egy új légitársaságra, amely lényegesen kisebb lenne, mint a Malév, s amellyel most kezdenének házalni a befektetőknél. Az ezzel foglalkozó munkacsoportok összetételét ismerve azonban forrásaink úgy fogalmaztak: aligha van esély az átgondolatlan próbálkozások sikerére.
A Malév-leállás további következménye, hogy felszámolhatják a privatizációkor létrehozott Malév Vagyonkezelő Kft.-t. Ebbe apportálták a Malév korábbi, még az előző Orbán-kormány idején kapott 76 millió eurós MFB-hitelét, amelynek kamatai folyamatosan, a tőkerésze pedig 2017-ben esedékes. Az eredeti konstrukció szerint a Malév Vagyonkezelőnél maradó márkanév, a kerozinvezeték és egyéb más jogok fejében a Malév e cégnek folyamatosan bérleti díjat fizet, amiből törlesztik a kamatokat, a tőkerész esedékességekor pedig a légitársaságnak 76 milliós értéken kellett volna megvásárolnia, amiért eddig bérleti díjat fizetett. Ám most, hogy a Malév már nem tud fizetni, a tőkeösszeg az eredeti szerződés szerint esedékessé válik, s tekintve hogy a Malév Vagyonkezelőnek más bevétele nincs, alighanem felszámolás lesz a vége, aminek eredményeképp a cég vagyona az MFB-hez vagy más, az eljárás során vevőként bejelentkező céghez kerülhet. Elvileg lehetséges az is, hogy az MNV teljesíti a cég kötelezettségeit, ám ennek csak akkor van értelme, ha az állam még a Malév a márkanevet és a jogokat hasznosítani kívánja.
Elszáll a Hainan
Tegnap a Budapest Airport megerősítette, amit a Hainan még a múlt héten cáfolt: a kínai légitársaság március 2-ától megszünteti Budapest–Peking menetrend szerinti járatát, amelyet 2004 óta a Malévval közösen üzemeltetett.
A cég korábban érdeklődött a Malév iránt is, a pekingi járat is még egy előző privatizációs lehetőség eredménye volt.
