Szabó Tamás, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója szerint a „hátrányos megkülönböztetés” indoka feltételezhetően az, hogy a kölcsönzött munkavállalók munkabérét és járulékait szolgáltatási díjként, és nem bérként számlázzák a Malévnak. Szerinte jelen esetben a bért tartalmazó számlát nem lehet egy kalap alá venni egyéb szolgáltatásokkal.

Hozzátette, komoly jelentősége van annak, hogy a vagyonfelügyelő milyen költséget minek minősít, igaz, jogszabályilag nem ésszerűen rendezett a kérdés. A csődtörvény szerint ugyanis a munkaerő-kölcsönzői számlák a többi szolgáltatással egy szinten, hátrébb vannak besorolva, tehát nem az A kategóriában, bérként szerepelnek. Ez azért ellentmondásos, mert a kölcsönzött munkaerő esetében a munkáltatói jogokat a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja, illetve egy uniós irányelv is kimondja, hogy a kölcsönzötteket az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség elve alapján úgy kell tekinteni, mintha belsős dolgozók lennének.

Egy cég bedőlése esetén azonban nem csak a kölcsönző cégek maradhatnak hoppon. A kölcsönzött dolgozók is rosszul járnak, ők ugyanis nem jogosultak kompenzációra a Bérgarancia Alapból. Amikor egy cégnél elkezdődik a felszámolás, a munkáltatói jogokat a felszámoló gyakorolja, aki egyben a társasággal szembeni követelések sorrendjét a jogszabályok szerint állítja fel – tudtuk meg egy lapunknak nyilatkozó munkajogásztól.

A munkabér és az egyéb bérjellegű juttatások, beleértve a többi között a végkielégítést, a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget, a lista elején állnak. Minden egyéb követelés csak utánuk jöhet. Ha azonban a csődbe ment munkáltatónak már semmi vagyona nincs, amiből a béreket rendezné, akkor jön a képbe a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Bérgarancia Alapja. A felszámolónak jogszabályi kötelezettsége jelezni a fizetési problémát az illetékes munkaügyi központnak, ugyanakkor kérelemmel kell fordulnia az állami támogatásért.

Tavaly például egy munkavállaló legfeljebb 999 ezer forintot kaphatott, ha ezen felül is tartozott neki a munkaadója, azt senkitől sem tudta behajtani. A szabályozás szerint az összeg jogosultanként nem haladhatja meg a csőd évét megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét. A támogatást a csődbe ment cégnek később elvileg vissza kell fizetnie.

Szabó Tamás szerint egyre komolyabb igény van a kölcsönzött munkaerőre, hiszen az elmúlt években az új munkahelyek jelentős része így valósult meg. Ha pedig ez így van, akkor Szabó Tamás szerint a kölcsönzötteket és az ő munkahelyeiket ugyanúgy meg kellene védeni, mint bármelyik másikat.

A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége éppen az előbbiek miatt szeretné elérni, hogy a jogszabályok úgy módosuljanak, hogy a kölcsönbe adói számlák bérekre és közterhekre vonatkozó részét az ennek megfelelő kategóriaként kezeljék, továbbá a kölcsönzöttek is kompenzálhatóak legyenek a Bérgarancia Alapból a kölcsönvevő csődje esetén.

MALÉV - A csőd közeli helyzetben lévő nemzeti légitársaság megvételére, vagy feladatainak átvállalására eddig nem sikerült befektetőt találni.