Marha mázli
A magyar állat-egészségügyi hatóság információi szerint a törökök újra fogják indítani a szarvasmarha-szállításokat Magyarországról. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a török fél elfogadta a magyar hatóságnak a hamisítási lehetőségek kizárását, szigorúbb ellenőrzést szolgáló intézkedési csomagját és az ankaraiMezőgazdasági, Élelmiszer-ipari és Állattenyésztési Minisztérium feloldja a magyarországi élőállat-szállítás leállításáról tavaly decemberben hozott intézkedését – így az új importkvóták kiosztása után folytatódhat a kiszállítás.
A múlt év végén a törökök ideiglenesen felfüggesztették a magyar szarvas marha-szállítást, mert nem találtak mindent rendben a kísérő dokumentumok körül. A török sajtóban akkoriban hisztérikus hangvételű írások jelentek meg egyes EU-tagállamok állat-egészségügyi helyzetéről. Az idézett cikkek szerint Magyarország kivételt jelentett, és ezt használták ki más országok: hamisított papírokkal hazánkból indultak Törökországba a vágásra, hizlalásra, illetve tenyésztésre szánt jószágok. Emiatt került sor az import leállítására.
Wagenhoffer Zsombor, aMagyarÁllattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezetője szerint az eset nyomán a magyar hatóság vizsgálatot rendelt el, és intézkedéseket hozott: szigorították az eljárásrendet, továbbá a korábbi kéttucatnyi élőállat-gyűjtő, -feladó helyből – a MÁSZ szakembereit is bevonva – kijelölték azokat a gyűjtőtelepeket, amelyekről a jövőben juhokat, illetve szarvasmarhákat szállíthatnak Törökországba. Reményeik szerint ezek után rend lesz az export adminisztrációjában. Ahogy a szakember fogalmazott: jót tesz a magyar szarvasmarha-ágazatnak, ha megszabadulnak az ügyeskedőktől. Az export újraindulásának pontos időpontját a MÁSZ még nem ismeri, de a szállítások kezdéséről az érdekelt vállalkozásokat úgyis értesítik a török kereskedők – valószínűsítette az ügyvezető.
A török–magyar marhaüzlet nagyobb mértékben 2010 második felében indult el, a MÁSZ becslése szerint éves szinten 13 milliárd forint értékű állatot adtak el Törökországba. Wagenhoffer Zsombor úgy véli, hogy a tilalom miatti eddig két hónapos kihagyás nem okozott jelentős kárt, mert a szállítási kvóta megvonásának hírére a kereskedők felgyorsították a kivitelt. Az azonban érezhető, hogy amióta eltűnt a török vevő, visszaestek a marhaárak.
Talán élénkítheti a magyar tenyészállatexportot, hogy Oroszország február 1-jétől egyes EU-tagországokkal szemben ideiglenes importtilalmat vezetett be élő szarvasmarhákra, juhokra, kecskékre, valamint ezek szaporítóanyagára, továbbámeghosszabbította a juhhús beszállítására vonatkozó korlátozásokat. AMÁSZ honlapján olvasható, hogy a korlátozó intézkedések Németországot, Franciaországot, Hollandiát, az Egyesült Királyságot és Belgiumot érinti. Oroszországon kívülmég az USA, Mexikó, Egyiptom és Ukrajna is hasonló korlátozásokat vezetett be.
Az ok a Schmallenberg-vírus névre keresztelt új megbetegedés (tavaly jelentették az Európában első alkalommal előforduló eseteket), amelyet eddig elsősorban juhokon figyeltek meg, továbbá néhány szarvasmarha-állományban. A legtöbb megbetegedést Hollandiából és Észak-Németországból jelentették. A kórokozó, amely kérődzőket betegít meg, vetélést, a magzatoknál fejlődési rendellenességet okozhat. (Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, az EFSA felszólította az Európai Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a betegség állat- és humánegészségügyi vonatkozá sairól. Eddig nincs olyan adat, ami arra utal, hogy a betegség emberre is veszélyes lenne.)
Közben a Compassion in World Farming, az Eyes on Animals és az Animal Welfare Foundation állatvédő szervezetek az Európai Unióból Törökországba irányuló élőállat-kereskedelem azonnali felfüggesztésére szólították fel Brüsszelt. Indoklásuk szerint a szállítások közben zsúfolt, levegőtlen helyen tartják az állatokat. A borzalmas út végén egyes törökországi vágóhidakon nem fejeződik be az állatok szenvedése, mert feldolgozásuk kivéreztetéssel kezdődik.
A MÁSZ-nak nincs tudomása arról, hogy az állatvédők megfigyelései érintenék a Magyarországról útnak indított szállítmányokat. A rituális helál vágásról nem kívánt nyilatkozni, hiszen ez vallási kérdés, de szerinte ezért a feldolgozók a felelősek (ha felelősek). Az európai szarvasmarhaüzletet ismerő informátorunk szerint Brüsszelben már szóba került, hogy Németországban, Franciaországban és Belgiumban miként kezeljék az állatvédők és az iszlám hitű lakosság közötti súlyos ellentétet.
Apad a sertésállomány
A főbb állatfajok közül az elmúlt fél év során a szarvasmarhák száma tovább emelkedett, a sertéseké és a juhoké csökkent – derül ki a KSH gyorsjelentéséből. A szarvasmarhák száma 2011. december 1-jén 698 ezer volt, vagyis egy év alatt 16 ezerrel, szűk fél év alatt 9 ezerrel gyarapodott az állomány.
A tehénállomány elérte a 328 ezres darabszámot, ami 2010 decembere óta 19 ezres, tavaly júniushoz mérten pedig háromezres növekedésnek felel meg. A sertések száma hat hónap alatt három százalékkal csökkent, számuk december 1-jén alig haladta meg a 3 milliót. Az állomány az egy évvel korábbinál 137 ezerrel (4 százalékkal) volt kisebb.
