A tárca tájékoztatása szerint a kabinet még a héten benyújtja az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Az új rendszer az eredetileg tervezett 2016 vége helyett 2017. június 30-ig él.

A megújított árfolyamgát várhatóan április elsejétől működik, az ügyfelek ekkortól az év végéig kérhetik bankjuktól a devizaalapú jelzáloghitelük havi törlesztőrészletének kiszámításánál alkalmazott árfolyam rögzítését – mondta lapunknak Müller János. A bankszövetség vezető tanácsadója szerint a bankok addigra fel tudnak készülni a változásokra, az új rendszer elindítása, az igények fogadása nem jelent majd gondot.

Változást jelent még a decemberi megállapodáshoz képest, hogy a jelzáloghitelesek mellett azok is igényelhetik az árfolyamrögzítést, akik pénzügyi lízingszerződés keretében vásárolták meg otthonukat. A többi feltétel nem módosult: az árfolyamgátat öt évig, de legfeljebb 2017 közepéig lehet igénybe venni (aki belép a rendszerbe, legkorábban három év után léphet ki), ez idő alatt a svájci frankban jegyzett kölcsönök törlesztőjét 180-as, az euró- és a japánjen-alapú hiteleknél pedig 250, illetve 2,5 forintos árfolyamon számítják ki. A havi részlet árfolyamgát feletti részéből a kamattörlesztésre eső hányadot a bank és az állam átvállalja, míg a tőkerész árfolyam-különbözete a gyűjtőszámlára kerül – tette hozzá Müller.

A közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek ezen felül még két kedvezmény jár. Az NGM korábbi közlése szerint az állam a közszféra dolgozóinak egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként kifizeti a február elseje és az árfolyamgát feltételei szerinti első (de legkésőbb júliusi) törlesztés között az addig ténylegesen megfizetett és a kedvezményes árfolyamon számított törlesztés különbségét. (Vagyis például a devizahitelesek ebben az időszakban tényleges árfolyamon törlesztenek, de a különbözetet utólag visszakapják.)

Ezen felül a gyűjtőszámlán halmozódó tartozáshoz kamattámogatást is kapnak, melynek mértéke a gyermektelenek esetében három százalékpont, s ezen felül minden gyerek után plusz egy százalékpont jár. A tárca január végi közleménye szerint ezek a kedvezmények nem járnak mindenkinek, csak azok lesznek jogosultak rájuk, akik tavaly év végéig jelezték bankjuknak végtörlesztési szándékukat, s erről munkáltatójukat is értesítették, de végül nem tudtak élni a lehetőséggel.

Az a valamivel több mint háromezer devizahiteles – ideértve mindenkit, nem csak a közszolgákat – sem jár azonban rosszul, aki még az eredeti, kedvezőtlenebb feltételek mellett igényelte a tavaly augusztusban elindított árfolyamgátat. Ők április 30-ig levelet kapnak bankjuktól arról, hogy automatikusan átkerülnek az új rendszerbe, vagy ha ezt nem akarják, akkor május közepéig jelezhetik maradási szándékukat – tudtuk meg a bankszövetség tanácsadójától. Ilyen ügyfélből ugyanakkor vélhetően nem sok lesz, hiszen az új árfolyamgát lényegesen jobb, mint a régi volt. Legfeljebb azoknak érdemes elgondolkodniuk, akik jenalapú hitelt törlesztenek, az új rendszerben ugyanis 2,5 forintos árfolyamon számítják ki a havi részletet, míg korábban két forinton, vagyis lehet olyan adós, akinél az ebből adódó emelkedés gondot okozhat.

Ma még lehetetlen megbecsülni, mennyi adós élhet az új árfolyamgáttal, ám mivel azon csak nyerni lehet, így az érdeklődés vélhetően sokkal nagyobb lesz, mint a korábbi konstrukció esetében volt. Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke korábban úgy saccolta, hogy akár az erre jogosult ügyfelek fele is igénybe veheti a rögzítést. A devizahitelesek nemrég még nagyjából egymilliós tábora most 160 ezerrel csökken a végtörlesztés eredményeként, további 140 ezren pedig azért nem vehetnek részt a programban, mert már több mint kilencven napja nem fizetik adósságukat. Így összességében potenciálisan 700 ezren kérhetik az árfolyamgátat, ami Gyuris várakozásai alapján 350 ezer szerződőt jelenthet.

Nem mindenki igényelheti

Ahogyan korábban, az új rendszerben is azok igényelhetik az árfolyamgátat, akik nem vesznek részt más, fizetéskönnyítő programban, fedezetként felajánlott ingatlanuk bank által megállapított forgalmi értéke pedig a hitel felvételekor nem haladta meg a 30 millió forintot. Kizáró ok, ha az adós 90 napot meghaladó elmaradásban van a törlesztéssel és az is, ha már a bank elindította a végrehajtást.