Cserébe az állam részvényekhez juthat, tehát végső soron államosíthatják a repteret.

– Létezik klauzula a budapesti reptér üzemeltetéséhez kapcsolódóan, amely szerint az üzemeltető elállhat a szerződéstől bizonyos esetekben – állította tegnap a Népszabadságnak a a Malév ügyeit közelről ismerő forrásunk. Ezt alátámasztotta Budai Gyula elszámoltatási (Gyurcsány Ferenc szerint „leszámoltatási) kormánybiztos, aki a nap során tartott sajtótájékoztatóján idézte az idevágó részt a reptérprivatizációs szerződésből.

Ezt megelőzően egymásnak ellentmondó állítások hangoztak el arról a napokban, hogy az államot terheli-e kötelezettség a Budapest Airport Zrt.-vel szemben, ha a Malév leállása miatt kieső utasforgalom veszteséget okoz a reptérnek. Veres János volt pénzügyminiszter, illetve Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő – az ő idejükben, 2005-ben történt a reptér privatizációja – úgy nyilatkoztak, hogy nem emlékeznek, illetve nem tudnak ilyenről.

A reptér privatizációjáról többféle szerződés is született, egy az adásvételről, illetve külön az üzemeltetési jogról. Valójában ez utóbbi képviseli a nagyobb értéket, ebben biztosítanak hosszú távra üzemeltetési jogot a reptér szerződés szerinti üzemeltetőjének.

A klauzula forrásunk emlékei szerint lehetővé teszi, hogy az üzemeltető jogokat formáljon a szerződésre alapozva, ha az utasforgalom – a Malév kiesése miatt – visszaesik, és emiatt vesztesége keletkezik. Más, az ügyet szintén jól ismerő forrásunk szerint az államnak nem elsősorban a repteret jelenleg üzemeltető német Hochtief cég felé lenne kötelezettsége, valójában a németeket a reptér-üzemeltetéshez hitelekkel segítő bankok és az állam között kellene rendezni az ügyet. A tartozás rendezése fejében az állam részvényekhez jutna, melyekkel végső soron a reptérben is tulajdonosként jelenhetne meg. A lényeg: elvileg a budapesti reptér államosításához is vezethet, ha a BA Zrt., illetve tulajdonosai élni kívánnak a szerződésben biztosított jogaikkal.

Forrásunk úgy látja, ilyen üzemméret és üzleti modell mellett szinte törvényszerű volt a Malév csődje. Példaként a munkaszerződéseket említette: szerinte a pilóták nyugat-európai szintű javadalmazásban részesültek, miközben a repült óraszámuk alacsonyabb volt, mint nyugat-európai kollégáiké.

Oszkó vitatja Budai állításait

Csaknem 1000 milliárd forint az állami teher, amit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz, ha a Malév felszámolásba kerül – közölte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tegnapi sajtótájékoztatóján az MTI szerint. Tájékoztatása szerint a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén. Budai Gyula az MTI kérdésére közölte, hogy a vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért és 15 milliárd ingóságok ellenértékeként.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter Budai több állítását is vitatta facebookos bejegyzésében. Mint írta, a privatizációs szerződést nem látta, de a hozzá közvetett úton eljutott információk alapján „lehet néhány baromság abban, amit Budai Gyula a sajtótájékoztatóján mondott”. Oszkó lehetetlennek nevezte például az 1000 milliárdos állami kötelezettséget, mivel a teljes privatizációs érték is csak ennek a fele volt. Arra gyanakszik a tájékoztatón elhangzottak alapján, hogy Budai egyszerűen összeadta a mérleg eszköz és forrás oldalait, vagyis a bekerülési értéket és a nyilvántartási értéket. Továbbá az állam szerződéses kötelezettsége szerinte nem a Malév, hanem a Budapest Airport esetleges felszámolására vonatkozik. Végül arra hívja fel a figyelmet, hogy mi célja lehet annak, amikor egy kormányzati tisztségviselő (Budai) „lényegében világgá kürtöli és lényegében egyoldalúan elismeri az állam fizetési kötelezettségét”. Teszi ezt mindenféle, a követelés jogosságát tisztázó vizsgálat nélkül. (B. F. Z.)