A már lezárt kölcsönök döntő többsége, 96 százaléka (csaknem 137 ezer szerződés) svájcifrank-alapú jelzáloghitelhez kapcsolódott, az euróban és a japán jenben jegyzett adósságok száma mindössze 1689, illetve 3302 volt. Utóbbi nagyjából megfelel a jenhitelek devizahitel-állományon belüli arányának, míg az előbbi messze elmarad attól, ami vélhetően annak köszönhető, hogy az euró messze nem erősödött annyit a forinthoz képest, mint a frank és a jen. A várakozásoknak megfelelően az adósok a devizaalapú jelzáloghitelek nagyjából ötödét fizetik vissza. A január végéig lezárt végtörlesztésekben érintett kölcsönök összértéke a piaci árfolyam alapján 1073 milliárd forint volt, melyből az ügyfeleknek a kedvezményes, fix árfolyamon 776 milliárdot kellett megfizetniük. A kettő különbözete, vagyis 297 milliárd forint volt a hitelintézetek vesztesége. A hitelüket a tervek szerint februárban lezárók további 145 milliárd forint értékű devizaalapú hitelt kívánnak végtörleszteni, ami azt jelenti, hogy a pénzintézeti szektor vesztesége eléri a 330-340 milliárd forintot.

A tényleges veszteség azonban ennél kisebb lesz, a kormánnyal tavaly decemberben kötött megállapodás értelmében ugyanis ennek 30 százalékát leírhatják a tavalyi bankadóból. A végtörlesztés tehát még százmilliárd forinttal rontja a tavalyi költségvetés egyenlegét, az érintett bankok, takarékszövetkezetek, pénzügyi vállalkozások 2011-es mérlegét pedig több mint kétszázmilliárddal terheli meg.

A végtörlesztők közül meglepően kevesen vettek igénybe új forinthitelt devizaadósságuk visszafizetéséhez. A kölcsönök háromnegyedét kizárólag megtakarításokból rendezték az adósok. A pénzintézetek január végéig 37 ezer hitelkiváltó forintkölcsönt folyósítottak, összesen 207 milliárd forint összegben. A pénzügyi szervezetek az összes folyósított hitelkiváltó forinthitelből 87 milliárdot saját addigi adósaiknak, 120 milliárd forintot pedig más szolgáltatók ügyfeleinek folyósítottak.