Hiba miatt keresik Matolcsyt
A Nemzetgazdasági Minisztériumtól várja a megoldást a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége a hazai munkaerő-kölcsönző cégek nevében, utóbbiak ugyanis attól tartanak, hogy ellehetetlenül a működésük a kormány bérkompenzációs szabályozása miatt. Mivel a kölcsönbe vevő cégek bérpolitikájára a kölcsönbe adóknak nincs hatásuk, és a kölcsönzött dolgozók bérezését is ehhez kell igazítaniuk, nem tudják garantálni, hogy a foglalkoztatottak nettóban ne vigyenek haza kevesebb pénzt, mint tavaly. Ebből kifolyólag, hacsak le nem nyelik a különbözetet, a munkaerő-kölcsönzők eleshetnek közbeszerzésektől, állami támogatásoktól, a teljes elvárt béremelés terheit enyhítő adókedvezménytől is. Ha viszont átvállalják, egy esetleges csődöt kockáztatnak meg, vagy a kölcsönzést teszik drágábbá, ami elbocsátási hullámot indíthat el. Szerintük a probléma a bérkompenzációról szóló jogszabály apró módosításával megoldható. A szövetség már megküldte a javaslatát a szaktárcának, s most várja a választ.
A munkaerő-kölcsönző cégek 130 ezer embert foglalkoztattak tavaly, ennyit kölcsönöztek ki hazai cégekhez. A munkáltatói jogok megoszlanak a kölcsönbe adó és a kölcsönző vállalkozások között: a munkaviszony az előbbivel jön létre, a konkrét foglalkoztatás azonban utóbbihoz kötődik. Éppen ezért ennél az atipikus foglalkoztatási formánál nagyon nehéz alkalmazni a kormány bérkompenzációs politikáját. E szerint ugyanis ahhoz, hogy egy vállalkozás indulhasson közbeszerzéseken és különböző pályázatokon, bruttó 217 ezer forintos fizetés alatt legalább a munkavállalói kétharmadánál annyival kellene emelni a béreket, hogy nettóban ne vigyenek haza kevesebbet, mint tavaly.
– Probléma akkor van, amikor több kölcsönbe vevő cég dönt úgy, hogy nem hajtja végre az elvárt emelést, mert közbeszerzéseken nem akar indulni, s a bérkompenzációra nincs szüksége. Adott esetben legfeljebb az új minimálbér által érintett munkakörökben tudja megemelni a fizetéseket, e fölötti bérek esetén nem emel – mondta Köves Balázs, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. értékesítési és marketingvezetője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének alelnöke. Ebben az esetben nemcsak a kölcsönbe vevő, hanem a munkaerő-kölcsönző cég is érintett a szankciókban, hiszen az összes többi foglalkoztatottja esetében is elesik az állami bérkompenzációtól, melyet az elvárt béremelést egyébként végrehajtó ügyfelei részére sem tud jóváírni. Az, hogy a kölcsönzők nem indulhatnak közbeszerzéseken, különösen nagy gond, mert a közszférában is számos helyen alkalmaznak kölcsönzötteket – tette hozzá Köves Balázs. Bonyolítja a helyzetet egy tavaly december óta hatályban lévő uniós irányelv, amely szerint főszabályként a kölcsönzött munkavállalók a „belsős” foglalkoztatottakkal azonos juttatásokra jogosultak. Ezért a kölcsönzőcégnek kötelessége megadni a kölcsönzötteknek a megrendelői által saját munkavállalóiknak biztosított béreket, juttatásokat.
Köves Balázs szerint a kölcsönzőcégeknek két lehetőségük van. Vagy megpróbálják az extra többletköltséget ráhárítani ügyfeleikre, ezzel megdrágítva a kölcsönzést, vagy maguk finanszírozzák a különbözetet. Mint mondta, ez utóbbi megoldás a kölcsönzőcégek veszteségessé válását, csődjét okozná, előbbi pedig a kölcsönzés létjogosultságát befolyásolná hátrányosan. – Az érintett cégek tehát valós döntési szabadság nélkül maradtak – jelentette ki.
Előbbi még „csak” a vállalkozások problémája, de a hatás továbbgyűrűzik. Az elmúlt két évben az új munkahelyek jelentős része munkaerő-kölcsönzés keretében jött létre. A cégek ugyanis jellemzően nem tudtak (akartak, mertek) belsős állományt bővíteni. Ráadásul uniós statisztikák szerint ha a kölcsönzésen keresztül megvalósult munkahelyek 70 százaléka nem jött volna létre, a feladatot túlórával – vagy más, új munkahelyeket nem teremtő módokon – oldották volna meg a vállalatok. Azaz a kölcsönzésből eltűnő tízezres munkavállalói tömeg könnyen a munkanélküliek táborát erősítheti.
Annak érdekében, hogy a bérkompenzáció differenciálatlan szabályai ne járjanak együtt az álláshelyek megszűnésével, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. E szerint a kölcsönbe adó akkor is eleget tesz az elvárt béremelés követelményének, ha csak azoknál a kikölcsönzött munkavállalóknál hajtja végre a kompenzációt, ahol a kölcsönbe vevő maga is végrehajtja azt a saját munkavállalói esetében. Szerintük az egyenlő bánásmód követelménye így teljesülne.
Mekkora ez a piac?
Tavaly Magyarországon 130 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozott, összesen mintegy 500 kölcsönzőcégnél. E vállalkozások százmilliárdos nagyságrendben fizettek béreket, járulékokat, adókat. A Trenkwalder a maga 10 ezer alkalmazottjával a hetedik legnagyobb foglalkoztató az országban, s tavaly csak a Jabil hozott létre több új munkahelyet nála.
