Forrásaink szerint a kormány jelen lévő tagjai nem nagyon ellenkeztek, amikor az idei gazdasági kilátásokról a meghívottak azt az álláspontot tolmácsolták, hogy nemigen lesz ebből növekedés. A kormány jelenleg 0,5 százalékos GDP-bővüléssel számol. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban világossá tette, hogy „az első fél év nehéz lesz”, továbbá azt is, hogy a jelenlegi helyzetben „senki ne várjon a kabinettől 3-4 éves gazdasági programokat”, tekintettel arra, hogy rapid intézkedésekre van most szükség. Úgy tudjuk, a kormány részéről elhangzott, hogy további kiigazításokra lehet szükség a célok tartása érdekében, „az is benne van a pakliban”. Orbánék mindazonáltal hangsúlyozták, hogy a konszolidáció időszaka előtt állunk.

A versenyszféra képviselői a finanszírozási nehézségekre hívták fel a kormány figyelmét. Információink szerint a hitelpiac lefagyásával kapcsolatban többen szóvá tették – köztük Demján Sándor nagyvállalkozó, a VOSZ elnöke is –, hogy ideje helyreállítani a bizalmat, megteremteni a nyugalmat a nemzetközi pénzvilág és a magyar kormány között.

A megbeszélés egyik legfontosabb témája a bérkompenzáció volt. A találkozót követő sajtótájékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a versenyszektor számára azt a kérést fogalmazta meg a kormány, hogy hajtsák végre a minimálbér-emelést, és ha a minimálbértől 216 ezer forintig öt százalék felett emelnek a munkaadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti. A versenyszférában kétlépcsős lesz a kompenzáció. Az első lépésben – három százalékig – az állam kompenzálja az alacsony munkabérrel rendelkező csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésből, az állam egyéni kompenzációt hajt végre. Emlékeztetett, hogy vegyes bérszabályozási modellről van szó: a közszférában valóban központi bérszabályozás van, a versenyszektorban azonban nem, hiszen a kormány nem írja elő az ötszázalékos béremelést, csak kéri, a kérése mellé pedig ösztönzőket állít.

A bérpótló támogatáshoz pályázaton kell részt venniük a bérkompenzációra nem képes cégeknek, amelyeknek – a megbeszélésen jelen lévő forrásunk szerint – „tükörtisztának kell majd mutatkozniuk a hatóságok előtt”, vagyis az adóhatóság és más szervek felé semmilyen elmaradással nem rendelkezhetnek. A támogatás utófinanszírozás keretében jut el a pályázókhoz, a tervek szerint évi két részletben. Úgy tudjuk, az érintettek azt szeretnék elérni, hogy az első részlet haladja meg az éves támogatás 50 százalékát. Arról, hogy mekkora összegre van szüksége a vállalkozásnak, a pályázati anyagban kell majd beszámolni. Feltétel, hogy meg kell őrizniük a munkahelyeket.

A kormány szerint egyébként kevesen jártak rosszul az új bér- és adószabályokkal. Matolcsy György szerint a gyermeket nem nevelő munkavállalók reálkeresete 0,7 százalékkal, az egygyermekeseké 4,1 százalékkal, a kétgyermekeseké 11,6 százalékkal, a három- és többgyermekeseké pedig több mint 18 százalékkal nőtt. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne néhány száz olyan ember, aki esetében a vélt vagy valós veszteség tény – állította a miniszter.

A miniszter szerint most egy olyan rendszert működtetnek, amely „legalább a munkavállalók 95 százalékának egyértelműen biztosítja, hogy az arányos, egykulcsos, 16 százalékos adórendszerre történő átállás révén nem járhatnak rosszabbul”. Azért, hogy 2012 során se legyenek vesztesek, a bérkompenzációra 130 milliárd forintot különített el a költségvetés, és „ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében” – közölte lapunk kérdésére a nemzetgazdasági miniszter. Arra, hogy az egykulcsos, 16 százalékos szja tárgyalási alap lehet-e az IMF-fel való alku során, Matolcsy György úgy fogalmazott: a nemzetközi szervezetek, ezen belül az IMF filozófiája is változóban van, Christine Lagarde IMF-főigazgató friss szelet hozott a valutaalap működésébe. A Nemzetközi Valutaalap programjaiban részt vevő országok között is vannak olyanok, amelyek egykulcsos, arányos adórendszert alkalmaznak, például Románia, így az ezzel az adórendszerrel kapcsolatos, „Magyarország-specifikus” kifogásokat nem lesz könnyű megfogalmazni.

Matolcsy a Malévról

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is vizsgálja, hogy szükség van-e a Malév-dolgozók ügyében állami lépésre, illetve a meglévő szerződéseknek van-e potenciálisan negatív hatásuk a költségvetésre – mondta Matolcsy György a működését pénteken megszüntető légitársasággal kapcsolatban. A piac élénk, így a reptéri forgalom akár bővülhet is – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

Új konzultációs fórum?

A sajtótájékoztatón Matolcsy György elmondta, hogy a versenyszektor és az állam állandó konzultációs fóruma megalkotta saját alapszabályát, ezt a következő napokban alá is írhatják. Kérdésünkre, hogy a fórum a megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács mintájára jön-e létre, a miniszter azt mondta, hogy nem, mert a versenyszférával való szorosabb konzultációról lesz szó.

A nemzetgazdasági miniszter tájékoztat