Információink szerint egyéni felelősség megállapítására (akár az AB-ben, akár annak falain kívül) eddig nem került sor. Paczolay Péter, a testület elnöke pár hete beszélt felháborodással a Hvg.hunak adott interjúban a határozattervezetek kiszivárogtatásáról, azokat „súlyos jelenségnek” tartva. Utalt rá, hogy a kormányhoz is kerülhettek ilyen dokumentumok.

A legismertebb eset a magán-nyugdíjpénztári rendszer leépítéséről szóló jogszabályokhoz benyújtott keresetekhez kapcsolódik. Amint arra számítani lehetett, a testület a pénztárban maradók nyugdíjjogosultságát a jövőre nézve megvonó törvényi részeket tartotta alkotmányellenesnek. A határozattervezetről az Origo honlapján lehetett részleteket olvasni tavaly nyár végén. Döntés végül nem született a tervezetről, mert szeptemberben új, az Orbán-kormány által jelölt alkotmánybírák kerültek be a testületbe, s a felkészülésükre időt akart hagyni az AB. A tavalyi év aztán úgy ért véget, hogy a témát nem zárták le (egy parlamenti szavazás is közrejátszott), így viszont 2012-től a megváltozott alkotmánybírósági szabályok vonatkoztak a korábban benyújtott keresetekre: a folyamatban lévő ügyek közül azokat, amelyeket az actio popularis keretében, egyéni indítvány formájában nyújtottak be, januártól figyelmen kívül hagyja a testület.

Minden reményük azonban nem veszett el az indítványozóknak, márciusig módjukban áll „megerősíteni” keresetüket alkotmányjogi panasz formájában, ha megfelelnek az alaptörvényben foglalt elvárásoknak (vagyis amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, a költségvetést érintő ügyekben kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz, valamint személyes adatok védelméhez, a gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal, illetve a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja csak a testület az alkotmányellenességet), de csak addig, azt követően végérvényesen kihajítja azokat az AB.

Paczolay a hét végén interjút adott az MTI-nek, amelyben szóba került az alkotmányossági panasz intézménye is. Az elnök által felsorolt, alkotmányossági panasszal érintett ügyek közt – mint a bírák nyugdíjazása, a 98 százalékos különadó és a távhőszolgáltatással kapcsolatos egyes önkormányzati rendeletek – nem szerepeltek a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos indítványok. Ez persze nem zárja ki, hogy ne érkeztek volna be ilyen keresetek, bár testületi forrásunk sem tudott ilyenről. Tekintettel arra, hogy az elmúlt egy és negyed évben több száz ilyen kereset landolt az Alkotmánybíróságon, nagy a valószínűsége, hogy ez az ügy is napirenden marad.

Az egyik indítványozó Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke volt, aki lapunkat arról tájékoztatta, hogy az általa kifogásolt ügyekben – mint a szolgálati idő elismerése a pénztárban maradók esetében – időközben kedvező parlamenti döntések születtek. Tavaly év végén az Országgyűlés – egyes vélemények szerint elébe menve az Alkotmánybíróság esedékes ülésén várható határozatnak – úgy módosította az idevágó törvényt, hogy a pénztárban maradók is jogosultak maradnak a szolgálati időre (az AB valószínűleg ezért zárta határozat nélkül tavalyi utolsó ülését, mivel az általa leginkább kifogásolt pontban, a nyugdíjra való jogosultság szabályozásában változás történt).

A szolgálati idő megtartásának ára, hogy a továbbiakban nem a pénztárakba folyik a tagok járuléka, hanem az állami alapba. Mesterházy – aki pénztártag maradt – jelezte a Népszabadságnak, hogy kész újra az Alkotmánybírósághoz fordulni, amennyiben kiderül, hogy a kormány kizárólag az állami kassza feltöltése érdekében alakítja át a szabályokat. Jelenleg még a tag önkéntes döntése, hogy visszalép-e, ám ha a kormány elégedetlen lenne a visszalépők számával, és kényszerrel próbálná visszaterelni a tagokat (illetve ha a nyugdíjszabályozás bármilyen módon úgy változna, hogy az kedvezőtlen a jövő nyugdíjasainak), akkor a szocialisták indítvánnyal fordulnak az AB-hez. A hatályos jogszabályok szerint ehhez vagy az ombudsmant kell megnyerniük, vagy a parlament negyedének a támogatását. Utóbbihoz szükség lenne a Jobbikra is, nélkülük ugyanis nincs meg a szükséges létszám, még a függetlenekkel sem.

Úgy tudjuk, még nem alakult ki az egységes állásfoglalás arról, hogyan kezeli az AB az alkotmányossági panaszokat: úgy tekint-e rájuk, mint a korábbi indítványok megerősítésére, vagy mint egy teljesen új keresetre. Ennek a napirendre kerülés miatt van jelentősége. Történjen bárhogy is, arra nem lehet számítani, hogy pár héten belül újra tárgyalja az AB a nyugdíjpénztári témát.

A ’89-es alkotmány mint örökség

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a testületre vonatkozó megváltozott szabályozás következtében munkájuk depolitizálódhat, és az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába terelődhet. Az új szabályok ugyanakkor továbbra is biztosítják, hogy az AB a törvényhozás kontrollja legyen – mondta az MTI-nek Paczolay Péter, aki szerint az AB elnökének a jövőben nagyobb ráhatása lesz az ügyek ütemezésére, ami hozzájárulhat a munka hatékonyságának növeléséhez.

Az AB január 1-jén életbe lépett új ügyrendje pedig a testület életében eddig szokatlan módon konkrét határidőt szab meg az ügyek, illetve az egyes eljárási szakaszok befejezésére, így az eljárások nem vezethetnek egy-egy konkrét jogvita elhúzódásához. Az AB hatásköreinek átalakulását értékelő nemzetközi véleményekről szólva Paczolay elmondta: az Európa Tanács velencei bizottsága az actio popularis megszűnését nem tekintette az európai gyakorlat megsértésének, mivel azt kellőképpen kompenzálja a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése. Fontos volt ugyanakkor, hogy a bizottság javaslatára a törvényhozás negyede és a kormány mellett az ombudsman is megkapta az utólagos normakontroll indítványozásának jogát.

Az elnök szerint, mivel Magyarország az EU tagja, az uniós alapszerződésekben is rögzített európai alkotmányos örökséghez kell illeszkednie. A demokratikus jogállam működését megteremtő 1989–90-es alkotmány vitathatatlanul hordozta ezt az örökséget, így természetes, hogy rendelkezései javarészt az új alaptörvényben is megtalálhatók, több esetben – például a hatalommegosztás rögzítésekor –az AB alkotmányértelmezéseivel együtt. A hazai alkotmányosság fejlődésében tehát a folytonosságnak kell meghatározónak lennie.

Paczolay Péter