Elkezdődött a privatizációs szerződések felülvizsgálata
Erre a feladatra a kolontári vörösiszap-katasztrófa után az Országgyűlés 2011. június végén külön határozatban kötelezte a kormányt. A vizsgálat eredményét idén június 15-ig kell az Országgyűlés elé terjeszteni.
A miniszter által megbízott négy ügyvédi iroda – Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper, Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Abay & Dr. Török Ügyvédi Iroda, Dr. Kelényi Ügyvédi Iroda – óradíjait 35-54 ezer forint plusz áfa összegben határozták meg, amely a lapunk által megkérdezett ügyvédek szerint borsosnak tekinthető, bár többen megjegyezték, hogy a környezetvédelmi, örökségvédelmi területhez speciális jogi szakismeretekre van szükség.
A négy ügyvédi iroda közül három korábban is dolgozott a nemzeti fejlesztési tárcának. A Horvát és Társai összesen több mint bruttó 60 millió forintos megbízást kapott a nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezésére vonatkozó jogi tanácsadásra, illetve a kínai–magyar kormánybiztosi feladatok végrehajtásához kapcsolódó jogi tanácsadásra. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda a PPP-konstrukcióban megvalósult M6-os autópálya szerződéseinek átvilágítását végezte bruttó 86 millióért, a Dr. Abay & Dr. Török Ügyvédi Iroda munkatársai pedig általában a PPP keretében megvalósult beruházások szerződéseit vizsgálták meg bruttó 27,5 millió forintért.
Egy korábban a privatizációs szervezeteknél (ÁVÜ, ÁPV Rt.) és egykoron az Állami Számvevőszéknél is dolgozó jogász-közgazdász lapunk kérdésére szinte lehetetlennek nevezte, hogy ennyi idő alatt át lehetne tekinteni több tízezer privatizációs szerződést. Különösen úgy, hogy a parlament tavaly június 29-én hozta ezt a döntést, a fejlesztési miniszter pedig december végén írta alá a szerződést az ügyvédi irodákkal, amelyeknek így alig hat hónapjuk maradt a szerződések áttanulmányozására és a jelentés megírására. A szakértő szerint az összes privatizációs szerződést nyilvánvalóan nem is lehet ennyi idő alatt áttekinteni, hanem csak célzottan kiválasztani közülük azokat, amelyeknél a kolontári tragédiához hasonló környezeti kockázat merülhet fel.
A kormányok rendszeresen próbálkoznak a privatizációs szerződések felülvizsgálatával, de eddig akárhány vizsgálóbizottságot hoztak is létre, nem jártak konkrét eredménnyel. Az egyik ilyen bizottság volt tagja szerint a mindenkori privatizációs szervezetnek folyamatosan figyelnie kellett, hogy a szerződésekben vállalt feltételeket teljesítették-e az új tulajdonosok. Amennyiben azt tapasztalták, hogy nem, akkor eljárást, pert kellett indítaniuk. Hozzátette, a vizsgálatok nagy hibája volt, hogy szinte semmi másra nem terjedtek ki, mint a papírok átnézésére, amiből egyáltalán nem derült ki, hogy egy-egy ügylet mögött voltak-e, s ha igen, akkor milyen háttéralkuk, vagy hogy a folyamatban volt-e olyan esemény, amely törvényt sértett. Nem is beszélve arról, hogy nagyon sok szerződés nem is tartalmazott olyan feltételeket, amelyeket számon lehetett volna kérni, pláne nem 10-20 év távlatából. A vizsgálatok során ha voltak is szemtanúk, ők semmire sem tudtak visszaemlékezni, ami az ő szemszögükből teljesen érthető volt.
Előfordul, hogy a mindenkori privatizációs szervezetek ellenőrzései jogi útra terelődnek. Például 2004-ben ötven per volt folyamatban, amelyekben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. összesen tízmilliárd forintért perelt olyan cégeket, amelyek nem tartották be a privatizációs szerződésükben foglalt vállalásokat, például meghatározott számú munkavállaló foglalkoztatását vagy az ígért tőkeemelést. A folyamatban lévő ügyekről, perekről írásban tájékoztatást kértünk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, ahol későbbre ígértek választ.
Bármennyire is úgy gondolják a területen jártas szakemberek, hogy határidőre kivitelezhetetlen a feladat, a munka elkezdődött. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azt közölte lapunkkal, hogy a december végi szerződéskötést követően azonnal elindultak a munkálatok. Feltettük a kérdést, hogy hány darab szerződést kívánnak felülvizsgálni, és milyen szempontok alapján dől el, vajon az megfelelt-e a jogszabályoknak, vagy sem. Válaszukban közölték, a privatizációs dokumentáció áttekintése, a szűrők és vizsgálati szempontok kialakítása folyamatban van, „ezért a vizsgálat tárgyát képező konkrét ügyletek megnevezése jelenleg nem lehetséges”. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium célja, hogy az állam mint tulajdonos érdekeinek szem előtt tartásával ellenőrizze a privatizációs ügyletek jogszabályszerűségét és azt, hogy a megkötött privatizációs ügyletekben vállalt kötelezettségeket az állam, illetve a másik szerződő fél betartotta-e. Az ügyvédi irodák az NFM által rendelkezésükre bocsátott dokumentációt, a szerződéseket, az azok megkötéséhez szükséges és a bennük előírt kötelezettségek elvégzését igazoló dokumentációkat vizsgálják. Az NFM Vagyonpolitikáért Felelős Államtitkársága adat- és információszolgáltatással segíti a munkát.
Kiválasztottak
Az ügyvédi tevékenység a hatályos közbeszerzési törvény alapján nem tartozik a közbeszerzési eljárással érintett tevékenységek közé. Az ügyvédi irodák a tárca ajánlattételi felhívása alapján közös ajánlatot nyújtottak be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium számára. A közös ajánlat elfogadását az elvégzendő feladat nagysága és az erőforrások ésszerű, hatékony felhasználásának szempontja, valamint az indokolta, hogy a vizsgálathoz több speciális jogterület ismerete szükséges – közölte lapunkkal a szaktárca.
