Az egyelőre nem világos, hogy mindez milyen hatással lesz a jegyértékesítésre: a magyar jegyértékesítési irodák szerint az utasok bíznak a cégben, ugyanakkor külföldi forrásaink szerint a határon túli utasok óvatosak.

Egyre sötétebb fellegek gyűlnek a Malév felett

A kormány rendelete annak deklarálását jelenti, hogy a Malév pénzügyi értelemben napokon belül összeomlott volna e kormányzati beavatkozás nélkül. Így a cég kapott némi haladékot, mert a hitelezők – az új csődtörvény alapján – nem indíthatnak felszámolást ellene. A csődtörvény tavalyi módosításának pont ez volt a célja, hogy a felszámolási eljárás alatt biztosítsa a cég egyben maradását és a közfeladat ellátását, azaz jelen esetben a légitársaság működőképességét. Bár szó szerint nincs benne a törvényben, de lapunknak nyilatkozó jogászok szerint ennek érdekében az állami felszámoló akár még finanszírozhatja is az üzemi tevékenységet. Pontosabban: a törvény szerint a hitelezői választmány akár másfél évre engedélyezheti a gazdasági tevékenység folytatását a felszámolás alatt. A legnagyobb hitelezőnek egyébként a magyar állam, valamint a Budapest Airport számít, s ezeknek nyilvánvaló érdekük a gazdasági tevékenység folytatása. Más kérdés, hogy ez is ellentétes lehet a tiltott állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, ám ez már egy új eljárás tárgya lehet.

A kormány felismerte az ügy fontosságát – kommentálta a döntést Hardy Mihály, a Budapest Airport vállalati kapcsolatok igazgatója, hozzátéve: a budapesti központú légitársaság működése nemzetgazdasági szempontból is nagyon fontos, s a repülőtér üzleti terve is egy ilyen cég létére épül. A tét például az a hetvenmillió eurós beruházás, amelyet idénre vettek tervbe a reptéren: nem megerősített információink szerint ezt azonnal felfüggeszti a reptér-üzemeltető, ha a Malév elhasal.

A Malév az első cég, amelyre e speciális felszámolási szabályokat alkalmazzák. Mindennek előfeltétele volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes államtitkára és a Malév, valamint az ILFC lízingcég közti megállapodás arról, hogy utóbbi társaság Budapesten hagyja Boeing–737-eseit, melyeknek amúgy lejárt a lízingszerződésük. Az elmúlt hetekben a lízingcég képviselői többször jelezték: ha nem kapnak biztosítékot a gépek hosszú távú bérletére és a díjak kifizetésére, elviszik a repülőket.

Nincs, aki átvegye az utasokat

Úgy tudjuk, jelenleg nincs ugyanis olyan pénzügyi vagy szakmai befektető, amely egyik napról a másikra át tudná venni a Malév feladatát vagy annak nagy részét. A piac „lerablása” a versenytársak által pedig azért nem kivitelezhető, mert a Budapestre közlekedő nagy cégek közül senki nem tud ekkora kapacitást átcsoportosítani a magyar fővárosba. Úgy tudjuk, a WizzAir maximum egy gépet tudna Budapestre telepíteni egy leállás esetén, a többi nagy légitársaság pedig maximum az ide közlekedő gépek méretével tud játszani.