Fontos határidő járt le tegnap. A devizahitelüket végtörlesztőknek január 30-ig kellett bankjuknak átutalni a tartozásukat, vagy amennyiben a szükséges összeget részben vagy egészében egy másik pénzintézettől felvett forintkölcsönből teremtik elő, az arról szóló igazolást, hogy ezt a hitelt legkésőbb február végéig megkapják. Azt egyelőre nem lehet tudni, az érintettek milyen arányban tettek eleget a törvényi előírásoknak, vagyis tudtak élni a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés lehetőségével. A lapunk által tegnap megkérdezett bankok vagy egyáltalán nem, vagy csak igen szűkszavúan nyilatkoztak a kérdésben, s amelyek egyáltalán válaszoltak, azok is még időt kértek az adatok összesítésére. (A válaszokból mindenesetre annyi kiderült, hogy az előírt feltételek teljesítését viszonylag sokan hagyták az utolsó napokra, még tegnap is bőven volt dolguk a bankoknak a végtörlesztőkkel.) Nincsenek információi a végtörlesztők számáról a Magyar Bankszövetségnek sem, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) pedig majd csak február 7-én frissíti a vonatkozó statisztikáját a január végi adatokkal, így egy hétig még legfeljebb becsülni lehet, mennyien tudják igénybe venni a lehetőséget.

Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke január elején úgy kalkulált, hogy a devizahitelesek nagyjából húsz százaléka élhet a végtörlesztéssel, ami megközelítőleg kétszázezer ügyfelet jelent. A PSZÁF adatai szerint tavaly december végéig közel százezer adós hitelét zárták le a pénzintézetek, és további csaknem kétszer ennyi ügyfél jelezte, hogy szeretne végtörleszteni. Utóbbiak között nyilván sok olyan is van, akik még nem rendelkeztek a devizahitel lezárásához szükséges összeggel vagy egy új forinthitellel, s egy részük a szűk egy hónap alatt már nem is tudta előteremteni ezt az összeget. Valószínűleg ez a helyzet azzal a hetvenezer közalkalmazottal is (vagy legalábbis a többségükkel), akik a kormány felvívására munkáltatójuknál jelezték, a végtörlesztéshez szükségük lenne állami segítségre. Orbán Viktor miniszterelnök nekik tavaly év végén levélben ígért támogatott forinthitelt, nemrég azonban a kabinet elismerte, ami már akkor is tudható volt: az újabb mentőcsomag kidolgozására sem ideje, sem lehetősége nincs a kormánynak. Mindezek alapján valószínűleg igaza lesz Gyurisnak, és a végtörlesztők tavaly év végén százezres táborához most még egyszer annyian csatlakozhatnak.

Valószínűleg akár több ezer ügyféllel is bővülhetne a végtörlesztők száma, ha a bankok rugalmasabban alkalmaznák a jogszabályi előírásokat. Az év végén módosított törvény szerint a pénzintézeteknek csak akkor kötelező a kedvezményes árfolyamot alkalmazniuk a végtörlesztéskor, ha az ügyfél január végéig átutalta az összeget vagy bemutatta a kiváltó hitelről szóló igazolást. Csakhogy a végtörlesztésre ettől függetlenül február végéig van lehetőség, vagyis a bankok megtehetnék, hogy ezt az egy hónapot nemcsak a devizahitelek lezárására használják fel, hanem nyitva hagyják a lehetőséget azoknak, akik csak néhány nappal, esetleg egykét héttel csúsztak ki a mostani határidőből. Becslések szerint például akár több száz olyan adós is lehet, aki eladta ingatlanát, hogy abból végtörlesszen, ott a kezében az adásvételi szerződés, a vevő azonban csak februárban tud fizetni. A bankoktól kapott válaszok, illetve a honlapokon olvasható tájékoztatók szerint azonban a pénzintézetek jogvesztő határidőként kezelik a január 30-i dátumot. A hitelintézetek rugalmatlanságát magyarázza, hogy a végtörlesztés 400 milliárd forintos azonnali veszteséget okoz a szektornak.