A magyarok válasza erre az volt, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat nem állmódjukban teljesíteni, mivel az a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztetné – derül ki a közleményből. Tekintettel azonban arra, hogy a bűncselekmény megtörténtét kizárni nem lehetett, nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. Ennek során dokumentumokat foglaltak le, több magyar és orosz állampolgárt tanúként hallgattak ki. A Központi Nyomozó Főügyészség arra jutott, hogy a ciprusi cégekben a Molnak nincs érdekeltsége, ellenben egy orosz nagybefektetőnek igen. Végül megállapították, hogy „a Mol érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény”.

Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök nem fogadott el kenőpénzt –így fordították le a horvátországi lapok a magyarországi híreket, amelyek arról szólnak, hogy a magyar ügyészség beszüntette a nyomozást a Mol–INA vesztegetési ügyben. Természetesen nem nyelvi nehézségek miatt értelmezik így déli szomszédaink a történteket, csupán a saját szemszögükből nézik azt: ha a magyar vizsgálat nem tárt fel bűncselekményre utaló nyomot és bizonyítékot, azaz Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója vétlen, akkor Sanader – legalábbis ebben az ügyben –ártatlan is lehet.

A horvát sajtó egyelőre nem tudott hivatalos állásfoglalást kicsikarni a horvát főügyészségből a magyar határozattal kapcsolatban, csupán a jelentést szedték ízekre az elemzők. A Mol cáfolata, hogy bármi köze lenne a tízmillió eurós összeghez (amelyet két ciprusi cég utalt át egy horvát vállalkozó svájci számlájára, hogy aztán utóbbi továbbítsa azt Sanadernek), immár hivatalos és bizonyított formát nyert. Tehát vagy ez a bizonyos horvát üzletember (Robert Jezic) hazudott, amikor feldobta az ügyet – egyéb történetek miatt mentve a saját bőrét –, vagy valami egészen más konstrukció áll az ügylet hátterében – találgatnak a horvát újságírók.

A magyar nyomozás adatai szerint a ciprusi cégek 2009 júniusában tanácsadói szerződéseket kötöttek – összesen tízmillió euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast & Shipping AG-vel, azonban ezen szerződések az ügyészség szerint nem kötődnek sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez. (A Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat.) A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a Barátság Adria olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbitevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében.

A Mol tehát közvetlenül nem keverhető bele a történtekbe, de..., tesz ide három pontot a horvát sajtó, idézve a magyar ügyészséget, miszerint annak kiderítése, hogy mások másképp nem éltek-e vissza a helyzettel, a horvát kollégák feladata lehet.

Hernádi Zsolt