A lengyelek váltak főszereplővé
Martonyi János külügyminiszter múlt pénteken még optimistán nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy kompromisszum születhet az ügyben.
– Fontos kérdés, de talán nem a legfontosabb – fogalmazott Brüsszelben a magyar diplomácia vezetője. Az állam- és kormányfők hétfő este várható közös közleményének legutóbbi, előzetes változata már annyiban engedett, hogy a nem eurózóna tagok akkor is részt vehetnek az eurócsúcsokon „legalább egyszer egy évben, amikor helyénvaló”, ha aláírják a fiskális paktumot, még ha rendelkezéseit egyelőre nem is kezdik el alkalmazni. Ám Tusknak ez kevés.
A visegrádi országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – hagyományos, EU-csúcs előtti ebédjén a magyar kormány szolidaritásáról biztosította a lengyeleket. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője Brüsszelben magyar újságíróknak elmondta: a V4 vezetői egyetértettek abban, módosítani kell az új szerződés tervezett szövegén, hogy a nem eurózóna tagok is részt vehessenek az eurózóna csúcstalálkozóin.
Az eurózóna tagok közül Franciaország – melytől amúgy sem áll messze a többsebességes Európa gondolata – ellenáll. Angela Merkel német kancellárnak valószínűleg döntenie kell Lengyelország részvétele és az idei elnökválasztásra készülő Nicolas Sarkozy francia elnök politikai „pontszerzése” között.
A decemberi csúcs főszereplője, David Cameron ugyanakkor állítólag békülékenyebb hangnemet ütött meg. A brit kormányfő tavaly jelezte: nem hajlandó aláírni az új, kemény pénzügyi szigorról szóló szerződést, ezért is lesz ez a dokumentum „csak” kormányközi szerződés, és nem alapszerződés-módosítás. Cameron akkor azzal fenyegetőzött: nem engedi, hogy a közösség intézményeit, mint például az Európai Bíróságot vagy az Európai Bizottságot az új szerződés keretében a pénzügyi szigor betartatására alkalmazzák az aláírók körében. Most viszont úgy tűnik, Cameron nem fog akadékoskodni.
A Brüsszelben keringő előzetes változatok szerint az új szerződés szövege felhígult. Úgy tudjuk, a fiskális paktumba – melyet nagy késéssel, lapzártánkkor vettek elő a vezetők – végül is számszerűen nem kerül be, hogy a deficit strukturális szempontból nem haladhatná meg a GDP 0,5 százalékát. A szöveg azt mondja ki: a cél, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott legyen vagy többletet hozzon. A decemberi konklúzióknál rugalmasabb kitétel a lapzártánkkor ismertté vált verzió, mely szerint az egyes országokra specifikusan meghatározott középtávú makrogazdasági célban kialkudott hiányt nem haladhatja meg a deficit. Nagy kérdés, mi lesz Görögországgal, amely „elefánt a porcelánboltban”. Március közepéig Görögországnak pénzhez kell jutnia, vagy csődbe megy. Lapzártánkig továbbra sem történt áttörés az athéni kormány és a magánhitelezők közötti tárgyalásokon az 50 százalékos „önkéntes” adósságleírással kapcsolatban. Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy nemcsak a magánhitelezőknek, de az Európai Központi Banknak és a tagállamoknak is el kell engedniük valamennyi görög adósságot, hogy az ország elkerülje a totális csődöt. Nagy vihart kavart az a hét végén kiszivárgott német javaslat, mely szerint Görögország pénzügyeit teljes mértékben nemzetközi felügyelet, egy uniós biztos irányítása alá kell helyezni, mert a jelenlegi görög kormány sem képes a mentőcsomagnak megfelelő pénzügyi fegyelmet elérni és a reformokat időben és kellő mértékben teljesíteni.
A csúcson megegyeztek már a márciusban aláírandó állandó mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) szerződéséről. Az 500 milliárd eurós alap „tűzerejének” növeléséről azonban még hátravan a vita. Merkel kancellár a nagy nyomás dacára ellenáll az ESM tartalékainak megduplázására vonatkozó felszólításoknak, amely legutóbb Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérétől érkezett.
A vezetők emellett a munkahelyteremtésre és az európai növekedés beindítására koncentráltak hétfő délután, miközben Brüsszel teljesen lebénult az általános sztrájk miatt. A tagállamok többek között az egységes piac elmélyítésére, kis- és középvállalkozások megsegítésére és a fiatalkorúak munkanélkülisége visszaszorítására tettek ígéretet. Az európai vezetők így próbálnak meg válaszolni azokra a – most már az Európai Parlament új szociáldemokrata elnökétől is érkező – kritikákra, melyek szerint a folyamatos és szigorú megszorítások önmagukban értelmetlenek, és megfojtják a gazdaságok növekedési képességeit és az állampolgárok lehetőségeit.
