Bár a davosi Világgazdasági Fórum mottója idén „A nagy átalakulás: új modellek teremtése” volt, a programot elméleti viták helyett a napi problémák és leginkább az euróövezet válsága és az annak megoldása körüli vitás kérdések uralták.

Davosban az egyik fő téma idén az volt, hogy jó válaszok születtek-e eddig az eurózóna válságára. A futószalagon érkező megszorításokkal kapcsolatban kifejezte aggályait többek között Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter is, aki arra figyelmeztetett, hogy a recesszió ördögi köre fenyeget az ilyesféle intézkedések miatt. A megszorítások fő kísérleti terepe eddig Olaszország, Spanyolország, illetve az államcsőd közelében tengődő Görögország volt, és Geithner elismerte, hogy Európa egy része előtt még sokáig nem lesz alternatíva az adósságcsökkentésen kívül, ám úgy véli, hogy a megszorítások csak a megoldás első részét jelentik.

Hasonló véleményen volt Christine Lagarde is. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint „néhány országnak gőzerővel kell törekednie a pénzügyi konszolidációra, másoknak van mozgásterük. Ezt személyre kell szabni”. Az IMF vezetője szerint Európának növelnie kell hozzájárulását a valutaalap által kezelt összegekhez, másképp Kína és más feltörekvő államok sem fognak többet betenni az alapba. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eurózóna válsága nem regionális kérdés, az az egész világgazdaságra kihathat. „Senki sem immúnis, és mindenki érdekelt abban, hogy a kérdés mielőbb megoldódjon. Ha elég nagy ez az összeg, akkor nem is kellene felhasználni, mert megnyugtatná a piacokat” – fogalmazott. (Ám kérdéses, az eurózóna mennyire lesz adakozó kedvében, amikor ma a kontinens vezetői éppen a nagy „tűzfalról”, az euró megmentésére hivatott pénzügyi alapról tárgyalnak Brüsszelben.)

A munkahelyteremtést nevezték az idei év legfontosabb feladatának és egyben kihívásának a tegnap zárult fórum utolsó panelbeszélgetésén, melyen vezető üzletemberek vettek részt. „Ehhez növekedésre van szükségünk” – jegyezte meg Paul Polman, az Unilever vezérigazgatója. „Elfogadhatatlan, hogy kétszázmillió embernek ne legyen munkája a világon. Az oktatásnak és az infrastruktúra-fejlesztésnek különösen nagy szerepe van a válságból való kilábalásban” – fűzte hozzá Sheryl Sandberg. A Facebook ügyvezető igazgatója szerint ezeken a területeken a kormányoknak és a vállalkozásoknak együtt kell működniük.

Záróakkordként Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum egyik kitalálója, a davosi rendezvény elnöke az eseményen idén először részt vevő száz, társadalmilag méltányosan tevékenykedő „szociális” vállalkozás képviselőivel beszélgetett, akik az esemény mottója alapján a főszereplők lennének. Ők az új gazdasági modellt hivatottak reprezentálni, vállalkozásukban a gazdasági érdeket összehangolják a társadalmi érdekkel. „Érzékennyé kell tennünk a gazdaságot a szociális szükségletek iránt” – fogalmazott Schwab a cégek vezetőivel társalogva, akik sok esetben a konferencia-központ előtt tüntető alternatív szervezetekhez hasonló nézeteket képviselnek. Azt azonban a német közgazdászprofesszor is beismerte, hogy az ilyen szemlélettel működő vállalkozások ma még kivételnek számítanak, s idén sem ők voltak a legfontosabbak.

Görög dráma

– Megfeledkezik a történelem tanulságairól, aki afféle válaszút elé állít egy országot, hogy döntenie kell a pénzügyi segítség és a nemzeti önbecsülés között. Partnereink tudják, hogy az európai egyesülés folyamata a tagországok intézményes egyenlőségén és a nemzeti identitás tiszteletben tartásán alapul – nyilatkozta a mai uniós csúcsra készülő Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminiszter. A Financial Times azt írta: a német kormány szeretné, ha Görögország a következő, 130 milliárd eurós mentőöv fejében átadná az adóztatással és a költségvetéssel kapcsolatos döntések feletti jogkört egy euróövezeti „költségvetési biztosnak”. A Reuters egy meg nem nevezett bizottsági szóvivőt idézve viszont arról ír, hogy egy ilyen elképzelést az Európai Bizottság azonnal elutasítana.

Pénzügyi csúcs a csúcsok között