E szerint az államháztartás – helyi önkormányzatok nélkül számított – 2011-es hiánya 1734,4 milliárd forint volt, ez az éves eredeti előirányzat mintegy 2,5-szeresének, az évközi módosított előirányzat 110 százalékának megfelelő összeg.

Az egyszeri tételek miatt rendkívül kuszává vált a helyzet. A bevételi oldalon pluszban a magánkasszák 2220 milliárd forintja szerepel, ez gyakorlatilag pontosan annyi, mint amennyi áfabevétele származott az államnak a tavalyi év egészében. A tervezettnél több mint 200 milliárd forinttal kevesebb áfát sikerült beszedni, a teljesítés 89 százalékon rekedt meg.

Az egyszeri kiadások közé sorolandó, hogy a kormány 499 milliárdért megvette az orosz Szurgutnyeftyegaz birtokában lévő 21 százalékos Molrészvénycsomagot, míg az Európai Bíróság ítélete miatt 250 milliárd forint áfát kellett visszafizetnie a vállalkozásoknak. Ehhez képest kis tétel a MÁV 50 milliárd forint adósságának átvállalása, pontosabban a teljes adósságból most ennyit vett a nevére az állam. A megyei önkormányzati fenntartású intézmények állami kézbe vétele 196 milliárdos adósságátvállalással járt együtt, a gazdasági növekedés remélt beindításához pedig 120 milliárdot kellett átutalnia a Magyar Fejlesztési Bank számlájára. Ezek együttesen 1115 milliárdos léket ütöttek, amit a magán-nyugdíjpénztári vagyon értékesítésével sikerült eltüntetni. Sőt túlkompenzálni, hiszen a dokumentum megállapítja, hogy az uniós módszertan szerint számolt államháztartási egyenleg az egyszeri tételekkel együtt előreláthatólag mintegy 976 milliárd forintos többletetmutat, amely a GDP 3,5 százalékának felel meg. Ez egyben azt jelenti, hogy az államháztartás 2011. évi kitűzött, s az eredeti költségvetésben nem szereplő egyszeri tételek nélkül számított, eredményszemléletű hiánycélja (a GDP 2,94 százaléka) teljesülhet.

Ami a bevételeket illeti, társasági adóból az előirányzatnál 9,9 százalékkal több folyt be ugyan, de a 2010-es 323 milliárd helyett csak 316 milliárd érkezett be. A létéért küzdő egyszerűsített vállalkozói adó címen 172 milliárd jött be, az előirányzottnál 7,6, a 2010-esnél pedig 9,6milliárddal kevesebb. A különbséget az idén várhatóan eltünteti az adókulcs 30-ról 37 százalékra emelése. Cégautóadóból is tízszázaléknyival kevesebb, 25,3 milliárd bevétel származott, de az adó mintegy 40 százalékos megemelésével 2012-ben minden bizonnyal hozni lehet majd a tervet. A környezetterhelési díjnál még súlyosabb az elmaradás: a terv 66 százaléka teljesült, igaz, a 6,3 milliárdos összeg csepp a tengerben.

A pénzügyi szervezetek különadója címen befolyt 186,5 milliárd forintos összeg viszont telitalálat volt a költségvetés készítőitől. A 2010-ben bevezetett, egyes ágazatokat sújtó válságadókból 172milliárd forint folyt be, 20 milliárddal haladja meg az előző évit. Szja-ból 1382 milliárdos bevétel származott tavaly. Egészen pontosan 385 milliárd forintos bevételkiesést okozott tehát az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszerre történő fokozatos átállás, ám – mint azt bírálói előre látták – ennek fogyasztásélénkítő hatása egyáltalán nem mutatkozott meg: az áfánál (2219 milliárd forint) 11, az év közben az üzemanyagoknál és az élvezeti cikkeknél megemelt jövedéki adónál (875 milliárd) majd egyszázalékos volt a mínusz. Utóbbiból 501 milliárdot képviseltek a négyszáz forint fölé drágult üzemanyagok. Matolcsy György beosztottjai csak a chips adónál (3,2 milliárd) tudtak időarányosan egy hatszázalékos többletről beszámolni.

A magánszemélyek jogviszonyának megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmekre bevezetett 98 százalékos különadóból a költségvetésnek 3,7 milliárd forint bevétele keletkezett, ami közel négyszerese az előirányzatnak.

Az állami vagyon kezelése 39,5milliárdot hozott a konyhára, ez 92 százalékban bérleti díjból származott. Az állami cégek osztalékfizetéséből 24 milliárd jött be, főként a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Villamos Művek jóvoltából.

A kiadási oldalon a költségvetési szervek és a társadalombiztosítási (tb) alapok voltak a legfőbb kedvezményezettek, a tízezermilliárdból 4720, illetve 4535 milliárd forinttal részesedtek. A tb-alapok közül a nyugdíj-biztosítási 3048, az egészségügyi pedig 1487 milliárdot fi zetett ki, előbbinél 130, utóbbinál tízmilliárdos a többletköltés 2010-hez képest.

A tb két pénzügyi alapja 2011-et együttesen 83,3 milliárd forint hiánynyal zárta, ami teljes egészében az Egészségbiztosítási Alapnál jelentkezett, mivel a Nyugdíj-biztosítási Alap egy fillérrel sem költött többet a megengedettnél. Az EÜ-kasszánál a tényleges hiány 4,3 milliárd forinttal marad el az évközi módosítások után engedélyezett 87,6 milliárdos deficittől. A 22 ezermilliárd forintnyi államadósság finanszírozása tavaly 1101 milliárd forint kamatfizetéssel járt, ez 35 milliárddal marad el a 2010-es kötelezettségünktől. Minden nyolcadik bevételezett forintot adósságszolgálatra kellett fordítani.