A menedzser elmondta: tavaly csoportszinten, tehát az üzemanyag-üzletágat és más leányvállalatokat is beleszámolva, háromszázmillió euró körül alakul az árbevételük, a profitkilátásokról azonban nem kívánt beszélni. Jost Lammers szerint a SkyCourt megnyitása nagymértékben hozzájárult a forgalom javulásához, mert a légitársaságok szinte azonnal értékelték az utaskiszolgálás minőségének a javulását. Hozzátette, idén folytatják a fejlesztéseket, ám szerinte a szatelitépületek kiépítése helyett sokkal fontosabb, hogy a régebbi, azaz a 2A és a 2B termináloknak helyet adó épületek minőségét és utaskiszolgálási szintjét közelebb hozzák a SkyCourt minőségéhez.

A budapesti repülőtérnek komoly hatása van a magyar gazdaságra –hangzott el. A Szegedi Egyetem kutatása szerint az ország egyik legnagyobb foglalkoztatási helyszíne a Budapest Airport területe, minden céget beleszámítva több mint 12 ezer embernek ad munkát (Frankfurt esetében ez a szám 60 ezer), miközben az utasszám egymilliós emelkedése 1300 munkahelyet generál.

Ami az új járatokat jelenti, idén néhány diszkont-légitársaság indít ilyeneket, erről konkrétabban nem kívántak nyilatkozni, de várható az iparág legnagyobb szereplőjének ismételt megjelenése – a piaci pletykák alapján. Erre utal, hogy a reptéri vezetők szerint, míg tavaly a hagyományos légitársaságok jelentették a növekedés motorját, addig idénre ezt a hajtóerőt a diszkont-légitársaságoktól várja a Budapest Airport.

Kam Jandu repülési igazgató elmondta: idén, a hatósági jóváhagyást követően várhatóan három százalékkal növekednek a reptéri díjak, amelyet a légitársaságok sokallnak ugyan, demégmindig az infláció szintje alatt marad, ráadásul régiós összehasonlításban rendkívül jó ár-érték arányúnak számít a pesti légikikötő.