Világviszonylatban is drága a magyar üzemanyag
Lapunk a szűken fellelhető, nem hivatalos adatbázisok felhasználásával áttekintette, mi is a nyers valóság. Vagyis a jövedelmeket is kifejező, egy főre eső nemzeti össztermékre (GDP) vetítve mennyi benzint, illetve gázolajat lenne képes vásárolni az átlag magyar autós – a világon, illetve a tágan értelmezett Európában élő sorstársaihoz képest.
A Föld 177, általunk vizsgált országa közül Magyarországon a 39. legdrágább a benzin. (Habár a világszintű összehasonlítások régebbi és pontatlanabb felméréseken alapulnak, adatbázisunk 2011 végére vonatkozó, literenként 410 forintos benzinárbecslése Magyarország vonatkozásában igen pontos.) Az emberek teherviselő képessége alapján viszont – ha a legkedvezőbb helyzetű ország az első – hazánk csak a 71. Vagyis világszinten, fizetésünkhöz képest viszonylag olcsón jutunk benzinhez. Ám a tarifa – a 39. helyezés miatt – akkor is átlagon felüli. Polgáraink egy év alatt megtermelt javaik értékéért cserébe mintegy 10 ezer 900 liter benzint tudnának vásárolni. A legsanyarúbb helyzetű az afrikai kontinens. A Föld legszegényebb országában, Burundiban, ahol 356 forintba kerül egy liter, az átlagpolgár egy év alatt mindössze 200 litert lenne képes vásárolni. A burundinál kissé módosabb Eritrea azért a második 220 literrel, mert – több egymástól független adatbázis szerint is – a világon messze ott a legdrágább a nafta: egyetlen liter benzinért mintegy 650 forintot kérnek. A sorrendben tovább haladva számos afrikai ország közé be-beékelődnek más kontinensekről is olyan közismerten elmaradott országok, mint Afganisztán, Haiti vagy Banglades. A világ második legdrágább benzinét magáénak mondó Törökország is csak a 114. a listán.
Az európai országok sorát Albánia nyitja, de a statisztikák alapján hozzánk képest Montenegróban, Macedóniában, a híresen olcsó Ukrajnában, Szerbiában, Romániában, Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Horvátországban is jobban meg kell dolgozni az üzemanyagért. Az ebből a szempontból nehezebb sorsúnak számító országokban jellemzően olcsóbb a benzin, mint nálunk.
GDP-arányosan egy csoportba tartozunk Portugáliával, Szlovákiával, Észtországgal, Lengyelországgal, valamint – talán meglepetésre – Belarusszal. Sokkal könnyebb szívvel fizet a botswanai, a mexikói, a kazah, az orosz, a türkmén és az iráni autós is. A sort a hagyományosan gazdag, főleg OECD- és arab országok zárják, körükben gyakrabban magasabb a tarifa. A Magyarországnál szegényebb Egyiptomban, Algériában most alig 110, Türkmenisztánban 56 forint körül jár a litertarifa. A lista élén szinte párhuzamos valóságba érkezünk: a Líbiával kezdődő, a dél-amerikai Venezuelát is magába foglaló, nálunk nem feltétlenül gazdagabb arab országok sorában átlag 50 forintot kell fizetni egy liter benzinért. Iránban 25-öt, az árcsúcstartó Venezuelában hat forintot. A katari polgár éves GDP-jéből 895 ezer liter 47 forintba kerülő benzint vehetne – 4475-ször annyit, mint Burundiban.
A tágan értelmezett Európa közepén ugyanakkor rosszabb a helyzetünk. A 2012 eleji áradatok alapján a vizsgált 42 állam közül nálunk a 23. legdrágább a benzin, azaz ilyen szempontból viszonylag olcsónak számítunk. Ám GDP-arányosan már csak a 28. helyre futja. Tehát az öreg kontinens EU-n kívüli és belüli államai többségében bizony könnyebben fizet az utazó a benzinért. Nálunk ebben a körben a tarifa kissé magasabb, mint ami az ország gazdasági teljesítménye alapján „járna”. A fizetőképességi sorban minket követő államok közül talán csak Törökország vagy Horvátország szembetűnő. Jobb a helyzet viszont a görögöknél, az Európában legolcsóbb Belaruszban és az oroszoknál is. Az EU-tagok zöme jobb helyzetű nálunk, viszont a sort záró hét ország közül öt megint csak nem tagja az államszövetségnek. A dobogót miniállamok foglalják el: az élen Liechtenstein áll, ahol az egekig érő GDP-ből évi 77,5 ezer liter, ott most 432 forintba kerülő benzint vásárolhatnának a helyiek.
Azt is szokták mondani, hogy Magyarországon túl magasak az üzemanyagot terhelő adók. Egy harminc európai országot számba vevő, tavalyi (hazánkra még 25 százalékos áfát vonatkoztató) uniós lista szerint Magyarországon a 16. legalacsonyabb a benzin adóterhelése. Vagyis az EU-tagok és néhány más ország összehasonlításában a nálunk alkalmazott jövedéki adó, egyéb járulékok és áfa szinte átlagosmértékű sarcot jelent. A vizsgált államok közül a legkisebb az ukrán adómérték. A bolgár, román, lengyel, lett, spanyol, észt, horvát, szlovén, litván és luxemburgi állam is szerényebb a magyarnál. Többet kér viszont Szerbia, Ausztria, Csehország és Szlovákia is. A csúcstartó az Egyesült Királyság, Görögország és Hollandia.
Élmezőnyben a gázolajár
A gázolaj a világ általunk górcső alá vett 168 állama közül Magyarországon a 23. legdrágább. Igaz, a törököknek, a görögöknek, a közép-afrikaiaknak, a máltaiaknak még nálunk is rosszabb. Ám a 2011 végi adatsor hazánkra vonatkoztatott, a valóságot igencsak megszépítő 382 forintos tarifájával olyan államokat körözünk le, mint Finnország, Ausztria, Spanyolország, Japán, Luxemburg, Dél-Korea, Hongkong, Egyesült Államok; nem is beszélve a 3 forintjával árban és GDP-arányosan is abszolút győztesnek számító Venezueláról. A lakosság éves termelékenysége tükrében Magyarország 168 ország közül a 69. legkedvezőbb helyzetű. Bár tehát egy világjáró benzinkutas előtt nincs különösebb okunk a szégyenkezésre, azért például Jemen, Botswana, Belarusz vagy Angola lekörözését igazán megcélozhatnánk. A 42 európai országot összehasonlító frissebb listán hazánk a 19. legdrágább. Vagyis e tekintetben a kontinensátlagot felülről közelítjük. A dízellel közlekedő fuvarozók és családok átlagos teherbíró képességét is figyelembe vevő erősségi listán csak a 30. hely jutott számunkra. Egy liechtenseini polgár mintegy hétszer annyi gázolajat tankolhat a jövedelméből, mint a magyar. A tavalyi, 30 európai – zömében uniós – állam adatait tartalmazó EU-s listán hazánknak a novemberi emelést is magában foglaló gázolaj-adóterhelése a 9. legnagyobb. Adóztatásban Luxemburg, Spanyolország, Finnország, Hollandia vagy Franciaország csak utánunk kullog. A minket követő mezőny is igencsak együtt halad, kivéve a kiugró adójú Svédországot és Egyesült Királyságot.
