„Az egykulcsos szja helyett a progresszív adózás csak abban az esetben képzelhető el, ha Matolcsy György is távozik” – fogalmazott egyik forrásunk, aki ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az egykulcsos adó nem a nemzetgazdasági miniszter, hanem Orbán Viktor „fixa ideája”. A munkatársunk által megkérdezett kormányközeli források azt valószínűsítik: a kormányfő nem mond le az egykulcsos adózásról. „Az elképzelhető, hogy az arányos adórendszert nem sarkalatos törvény szabályozza, hanem feles. Ez lehet a kompromisszum. Így egy következő kormány módosíthat akár az adókulcsokon.”

Az arányos adózást jelenleg a decemberben elfogadott sarkalatos pénzügyi stabilitási törvény tartalmazza, ennek visszavonását José Manuel Barroso európai bizottsági elnök év végi levelében „erőteljesen tanácsolta” Orbánnak, a jegybanktörvényhez hasonlóan. A bizottsági elnök és a magyar kormányfő jövő keddi tárgyalásán nyilván mindez szóba kerül.

Az már a miniszterelnök strasbourgi sajtótájékoztatóján világossá vált: Orbán kész mindent alárendelni annak, hogy Magyarország megkösse az IMF-fel a hitelmegállapodást, ennek nincs alternatívája. (Korábban kormányzati forrásaink arról számoltak be, hogy a miniszterelnök hajlandó „elmenni a falig”, most úgy tűnik, mozgástere szűkebb annál, mint amire előzetesen a kormányfő számított.) A miniszterelnök viszont látványosan nem vett/vesz tudomást arról, hogy Washington, az IMF már a múlt héten a Fellegi–Lagarde-tárgyalás után tudatta: készenléti hitelmegállapodásról lehet csak szó. Strasbourgban is folyamatosan „elővigyázatossági” megállapodásról beszélt, arról, hogy „Magyarországnak nincs szüksége európai pénzre, IMF-pénzre”.

Ha magas kamatteherrel, ha drágábban is, de a piacokról akarja finanszírozni magát. Azaz Orbán mindenáron szeretné elkerülni azt a készenléti hitelkonstrukciót, a rendkívül szigorú, megszorításokat feltételező IMF-követelményrendszert. Kormányzati források munkatársunknak megerősítették: arra számítanak, hogy az IMF kész lesz olyan készenléti hitelkonstrukcióról megállapodni, amelynek elővigyázatossági „jellege” lesz.

Azt viszont nem tudja elkerülni, hogy hitelesen stabil költségvetési terveket mutasson fel a kormány, fenntartható pénzügyi pályára állítva ezzel az országot. Ha ezt Matolcsy György nem teszi az asztalra, és ha Magyarország nem tudja három százalék alá vinni a költségvetési hiányt, 2013-tól felfüggeszthetik a kohéziós alap támogatásait.

Mindenesetre a kormány szinte naponta ülésezik.

Rendkívüli parlamenti ülésre valószínűleg nem lesz szükség ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban kifogásolt jogszabály-módosításoknak. Forrásaink azt valószínűsítették: a február 13-án kezdődő parlamenti tavaszi ülésszak első napjaiban az Országgyűlés elfogadhatja az EU által elvárt törvénymódosításokat. A parlamenti házszabály-módosítás lehetővé teszi ugyanis a rendkívüli eljárást, így akár két teljes ülésnap alatt megszavazhatnak jogszabály-módosításokat a képviselők. Kormányzati források munkatársunkat arról tájékoztatták: a bírák nyugdíjkorhatárának korrigálására „nincs ötlete” a kormánynak, hiszen ez nem igazságszolgáltatási, hanem nyugdíjrendszerkérdés szerintük. Így nem állna meg az Európai Bíróság előtt az „age discrimination”, azaz az életkor szerinti diszkrimináció tétele.

Az adatvédelmi ombudsmani hivatal ügyében Répássy Róbert igazságügyi államtitkár egyeztet az EU illetékeseivel. A kormány ez esetben is nyitott az uniós jogtechnikai megoldásokra.

A kormányfő az Európai Parlament szerdai vitáján