Kiindulva abból, hogy a kormánynak egyszerre kell szembenéznie az államadósság egyre nehézkesebb finanszírozásával, valamint a költségvetés pénzigényével, akár ez is lehetne egy opció a kabinet számára. S Európában nem is volna példa nélküli, a ténylegesen bajban lévő görögök mellett olyan kevésbé kiszolgáltatott országok, mint Írország is megpendítette, hogy számol ezzel a lehetőséggel.

Orbán Viktor miniszterelnök ugyan az elmúlt másfél évben mindig határozottan visszautasította az adósságrendezés felfüggesztésére vonatkozó jobbikos felvetéseket, de ahogy a gazdaságpolitikája alapját jelentő egykulcsos szja esetében, úgy ez ügyben is „újragondolhatja” álláspontját. Egy IMF/EU-hitelmegállapodással, egy részletes, a következő évek költségvetési konszolidációját bemutató programmal talán megszerezhető lenne az átütemezéshez (nem a leírásához!) szükséges bizalom a piac részéről.

Több szakértőt megkérdeztünk arról, látnak-e ebben fantáziát. Volt, aki szerint lehetetlen lenne nem államcsődre vonatkozó bejelentésnek tekinteni az átütemezési kérést. – A sakktáblán kialakult állás miatt erre már nincs lehetőség – mondta egy makropiaci elemző. Azt sem tartja járható útnak, hogy csak az IMF 2008-ban adott hiteleinek átütemezéséről kezdeményezzünk tárgyalásokat. Szerinte ebben az esetben az IMF vezetői egyszerűen nemet mondanának az ötletre, s visszaküldenének minket a pénztárhoz, a hitelre várók alkotta sor végére.

– Közvetlenül a kormányváltás után persze más lett volna a kérés fogadtatása – mondja egy másik, az IMF magyarországi viszonyait jól ismerő forrásunk, aki szerint akkor Szapáry György (ma washingtoni nagykövet, korábban dolgozott a valutaalapnál, tehát voltak kapcsolatai) felvetette ezt a lehetőséget, s bár az IMF eleinte vonakodott, de végül partnernek bizonyult volna. A magyar kormány azonban nem kért ebből.

Az IMF ma már azért sem menne bele egy adósságátütemezésbe, mert a fizetőképességünk fenntartása a régió, de egész Európa érdeke. Ha mi bedőlünk (márpedig sokan az átütemezést így értékelnék), az komoly hatással lenne az osztrák bankrendszerre, s azon keresztül Európa több országára. Az pedig végképp járhatatlan út, hogy az IMF-hitelmegállapodás hiányában jelezzük a piacok felé átütemezési szándékunkat.

A megállapodás elmaradása ugyanis nagymértékű bizalomcsökkenéssel járna, s szinte biztosan befagyna az állampapírpiac. A tartalékainkból egy darabig elboldogulnánk, ám fél-egy év múlva megint oda jutnánk, hogy az IMF-hez kellene fordulni. Azt az ajánlatot pedig nemhogy visszautasítani nem állna módunkban, de még kérdést sem lehetne feltenni a tartalmát illetően.

A mostani, 80 százalékos GDP-arányos államadósságunk egyébként sem az a szint, ami mellett a finanszírozást ne lehetne megoldani – fogalmaztak a szakértők. Nem átütemezni kell, hanem eredményesen lezárni a hiteltárgyalásokat, s akkor a csökkenő hozamok újra biztonságosabb pályára terelik a magyar államadósságot.