Az elmúlt hónapokban több alkalommal is volt példa arra, hogy a kormány a magyar állam lehetséges finanszírozójaként keletre fekvő országokat nevezett meg, több esetben el is látogattak oda egyes kormánytagok. Mindezt figyelembe véve feltehető a kérdés, az ÁKK vezetője vajon kötvénykibocsátást készít-e elő a távol-keleti országban. Idén lejár több mint négymilliárd euró értékű devizaadósságunk, ezek finanszírozásához új magyar kötvényeket kell a piacra dobni. Az sem titok, hogy ez a kibocsátás jelenti a legnagyobb bizonytalanságot az idei finanszírozási tervben.

Piaci körökben azonban Töröcskei útjának célját nem látják ennyire egyértelműnek. Egy név nélkül nyilatkozó állampapír-piaci üzletkötő úgy vélekedett: ugyan nincs tisztában az utazás körülményeivel és az előkészítettségével, ám egy ilyen „nagy léptékű akciót” nem így szokás végrehajtani. Véleménye szerint egy kötvénykibocsátás előkészítéséhez magasabb szintű látogatásra lenne szükség. Ezzel együtt teljesen nem vetette el a lehetőséget, amit arra alapoz, hogy a magyar államnak Japán – ha nem is hagyományos, de egyáltalán nem idegen – piaca, hiszen jelenleg is vannak jenalapú kötvényeink.

– Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a jenkötvényekből eddig nem értékesítettünk nagy tételeket – vélekedett.

– Ezzel együtt, amikor devizakibocsátásunknak helyet keres a világpiacon az ÁKK, egyáltalán nem tűnik rossz választásnak Japán, mivel az eurókötvény-piacon idén nagy lesz a forgalom, sok ország akar majd onnan forrást szerezni. Arról nem beszélve, hogy az eurózóna jelenlegi helyzetében ez a piac roppant nehezen kiszámítható. – Mindezt figyelembe véve racionális döntés lenne, ha nem euróban, hanem más devizában jegyzett papírokkal jelentkeznénk.

Erre jó példa volt a tavalyi kibocsátásunk, amikor a mintegy négymilliárd euró értékű devizakötvény-kibocsátásunk háromnegyede dollárban valósult meg. Az elemzők magyarázata szerint azért, mert ez a piac „jobban húzott”, ott könnyebb volt vevőt találni, és a kínált hozamok is nagyobb játékteret engedtek. Idén sincs máshogy, sőt az európiacon alighanem nagyobb lesz a verseny az év folyamán, így érdemes dollár- vagy jenkötvénnyel kirukkolni. Ha Töröcskei nem is ezzel a szándékkal utazik a következő hónapban Japánba, kizárni nem lehet, hogy később ilyen céllal keresi majd fel Tokiót egy magyar küldöttség.

Kötvénypiaci üzletkötők szerint nem kell feltétlenül az év első felében végrehajtani az erre az évre szükséges devizakötvény-kibocsátást, még akkor sem, ha a dollár- vagy a jenpiacon ehhez jó feltételeket találnánk. Amennyiben ugyanis sorban megoldódnak az eurózóna gondjai, az eurókötvény is kedvező forrásbevonást biztosíthatna. A szakértők szerint az év második felében jobb lehet a hangulat Európában, ezért nem lennének meglepve, ha a devizakötvény-programunkból az év végére is maradnának tételek. A devizaadósság meghatározó része a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008-as készenléti hiteléhez kapcsolódik: az ÁKK oldalán található táblázat szerint az első negyedévben 612 millió eurót, a másodikban 906 milliót, a harmadikban ugyancsak 906 milliót, míg az utolsó három hónapban 913 milliót kell visszafizetni, vagyis az év második felére esnek a nagyobb összegek. Piaci vélemények szerint azért sem kellene kapkodni, mert az országgal szembeni bizalmat jelentősen erősítené egy IMF-megállapodás, ami a csökkenő felárakban is megmutatkozna, vagyis a jelenleginél biztosan kedvezőbb hozamokkal lehetne kalkulálni.

Hatástalan volt az S&P-leminősítés

Franciaország és Spanyolország összesen 14,6 milliárd euró értékű közép- és hosszú lejáratú állampapírt értékesített a tegnapi, erős befektetői érdeklődés közepette lezajlott aukcióikon. Most első ízben bocsátottak ki hosszabb lejáratú papírokat az után, hogy múlt pénteken az S&P kilenc euróövezeti tagállam besorolásán rontott. Az első osztályú adósi besorolását elveszítő Franciaország nyolcmilliárd euró értékben adott el a kétéves kötvényeiből 1,05 százalékos átlaghozammal, miközben a leminősítés lehetőségét először felvető aukción – októberben – még 1,58 százalékos volt a hozam. A két fokozattal leminősített spanyolok az eredetileg tervezett 4,5 milliárd euró helyett 6,6 milliárdért adtak el kötvényeket, esetükben az irányadó tízéves lejáratú kötvény átlaghozama a tavaly novemberi 6,97-ról 5,40 százalékra ment vissza. (K. B.)