A kormány önképe: észrevétlen kapituláció után látványosan győzelem
A Magyarország melletti kiállás fontos volt, mindenekelőtt „hazaszólt”, mivel az ország nemzetközi színtéren történő megvédésével sok szavazó tud azonosulni az EU-intézményrendszer és a jogtechnikai részletek ismerete nélkül is – vélik a Fidesznél. Kormányzati források emellett kiemelik: sokat jelentett, hogy a néppárti frakció már hétfő este állást foglalt arról, minimum semleges lesz az EP-vitában a magyar kérdést illetően.
Vannak viszont, akik arra figyelmeztetnek: a strasbourgi retorikai győzelmet nem lehet elvitatni a miniszterelnöktől, ám a háborút valóságosan kellene megnyernie a magyar kormánynak – a kemény ellenfelekkel, az Európai Bizottsággal, illetve az egész EU-val szemben, éspedig az IMF-tárgyalásokon. S úgy nehéz lesz, hogy a miniszterelnök „bámulatosan, szinte észrevétlenül”, de már Strasbourg előtt kapitulált, hiszen szerda reggel levelet írt José Manuel Barroso bizottsági elnöknek arról, hogy kész tárgyalni, és eleget tenni valamennyi – az Európai Bizottság által elindított kötelezettségszegési eljárás során megfogalmazott – kérésnek.
Orbán Viktor előtte a Bildnek nyilatkozva közölte, hogy az erő, a hatalom előtt hajol meg, az EP-vita utáni sajtótájékoztatón viszont már azt mondta: meghajlik az Európai Bizottság érvrendszere előtt (és a sajtótájékoztatón valóban meg is hajolt).
Ami a magyar kormánynak és magának a miniszterelnöknek is fontos volt, információink szerint már a strasbourgi utazás előtt megfogalmazódott: a tavaly április 25-én kihirdetett alkotmányt az EU „nem lőheti szét”, az uniós nehéztüzérségnek meg kell állnia az alaptörvény „fala” előtt.
Az orbáni retorikának is központi eleme volt az alkotmány sérthetetlensége, nyilván mert ennek az a szimbolikája: ha eleget tesz is a kormány az uniós feltételeknek, Magyarország szuverenitása nem sérül. A kérdésnek a kormány számára stratégiai jelentőségű oldala: Olli Rehn pénzügyi EU-biztos, illetve az Európai Központi Bank határozott elvárásai elérik-e az alkotmányt, amelynek egyes passzusai a miniszterelnök szavaival „tíz évre megkötik a következő kormányok kezét”?
Az, hogy a jegybanktörvény esetén Orbán az összes aggályos pontban (a harmadik alelnök és a két új monetáris tanácstag kinevezése, a nemzetgazdasági miniszter részvétele a monetáris tanácsüléseken) kész visszakozni, nem alkotmányos visszalépés, és a status quót nem is érinti. De az MNB és a PSZÁF összevonására lehetőséget biztosító kétharmados átmeneti rendelkezés – amely az alaptörvény hatálybalépéséhez volt szükséges – már alkotmányos erejű szabályozás. Annak ellenére is, hogy azt nem tartalmazza az alkotmány normaszövege.
Mindezt a miniszterelnök a strasbourgi sajtótájékoztatóján nem részletezte, a kormány és az Európai Bizottság közötti legnagyobb ellentétnek nevezve, hogy az MNB-vezetők által letett eskünek Brüsszel szerint „a függetlenségre vonatkozó fogadalomra kellene korlátozódnia”. – Ez is a nemzeti érzés, a szuverenitás melletti kiállás a miniszterelnök részéről – észrevételezte egyik forrásunk.
