2016-tól a nyelvvizsga már nem is a diploma megszerzésének feltétele lesz, hanem a felsőoktatási intézménybe történő felvételé. Az új felsőoktatási törvény tehát megfordítani készül a jelenlegi gyakorlatot, ami oda vezetett, hogy a végzős hallgatók több mint egyharmada az abszolutórium után próbálja meg letenni a diplomájához szükséges nyelvvizsgát. Változó sikerrel és kérdéses hatékonysággal.

A BGF házi statisztikája biztató, de sajnos nem reprezentatív – átlagon felüli eredményeket mutat saját hallgatóik nyelvtudását tekintve. Az ott tanulók 36 százaléka anyanyelvén, a magyaron kívül közepes szinten beszél még egy idegen nyelven, 43 százalékuk kettőn is, sőt 17 százalékuk három vagy még több nyelven. Összességében a BGF-es diákok 87 százaléka beszél angolul, közel fele németül, minden hetedik hallgató franciául, olaszul vagy spanyolul, minden tizedik pedig oroszul. A nyelvvizsgázók körében országosan más a sorrend: az angol és a német után az eszperantó a legtöbbek által választott nyelv – derül ki az Oktatási Hivatal Akkreditációs Központja által közzétett jelentésből.

Az eszperantó előkelő helye egy sajátosan magyar anomáliára is felhívja a figyelmet: a praktikus, karrierépítésben használható nyelvtudás helyett sokan megelégszenek az adminisztratív szempontból a diploma megszerzéséhez még épp elégséges nyelvvizsgával. Szerencsés esetben a diákok úgy választanak és tanulnak nyelvet, hogy később azt valóban használni is tudják, vagyis nem elsősorban a papírért, hanem a tudásért, a külföldi tanulás vagy későbbi munka lehetőségéért.

A felsőoktatási intézményben tanulók 53 százaléka már a tanulmányai ideje alatt is dolgozik, legalábbis a BGF diákjai közül. A főiskola diplomás pályakövetési rendszere keretében végzett kutatások azt mutatják, hogy a rendszeres és időszakos munkavégzés nem csak a távoktatásban részt vevő és a levelező szakos hallgatók között elterjedt, hiszen a nappali tagozatosok 38 százaléka is azt vallotta, hogy munkát vállal tanulmányai mellett. Tapasztalatok szerint az idegen nyelv tudása nemcsak a diplomások, hanem a munkát vállaló vagy ösztöndíjra pályázó diákok esélyeit is növeli: a BGF felmérése alapján főiskolásaik hét százaléka tanult már külföldön, átlagosan 7-8 hónapot. A legtöbben Németországban, Franciaországban és Olaszországban voltak. Az Európán kívüli tanulmányok színhelye elsősorban az Egyesült Államok, ahol csaknem annyian vettek részt valamilyen felsőfokú képzésben, illetve kurzuson, ahányan spanyol, holland és belga intézményekben tettek szert új ismeretekre.

Szakértők pozitív elmozdulást várnak az új felsőoktatási törvény nyelvvizsga-koncepciójától. Ha négy év múlva valóban csak középfokú nyelvvizsgával lehet bejutni a magyarországi egyetemekre és főiskolákra, akkor várható, hogy a diá kok valódi, használható nyelvtudásra tesznek szert még középiskolás éveik alatt, a felsőoktatásban pedig még többen tudnak majd külföldi kurzusokon részt venni.