A vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett rá, hogy a hungarikumok rendszerének a kialakítása még 2008 júniusában indult el, akkor az Országgyűlés egyhangú határozatban döntött az egyedi, kizárólag Magyarországra jellemző termékek védelméről, illetve felszólította a kormányt, hogy dolgozza ki a hungarikumok rendszerezésének, valamint megőrzésének és hasznosításának feltételeit. Fazekas hangsúlyozta, hogy a jogszabálytervezet széles körű társadalmi egyeztetés során alakult ki, a civil szervezetek mellett többek között bevonták a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkatársait is.

A parlament előtt fekvő javaslat lényege, hogy egy alulról fölfelé építkező értékpiramist hoznának létre. Így a települési, megyei, tájegységi, ágazati, illetve külön kategóriaként a határon túli közösségek külön értéktárakat hoznának létre. Ezek kimunkálása a helyi önkormányzatok, ágazati értéktárnál a szaktárcák, illetve megyei értéktár esetén a megyei önkormányzatok feladata lenne. Ezeknek kellene külön bizottságokat létrehozniuk az értékek kiválasztására. A rendszer alapját képező értéktárakból jönne létre a Magyar Értéktár, amelyet egy 13 fős, tudományos és szakmai műhelyek (többek között azMTA, aMagyarMűvészeti Akadémia), illetve a szaktárcák és az Országgyűlés delegáltjaiból álló bizottság állít össze. A hungarikumbizottság innen válogatja ki azokat az értékeket, amelyek bekerülhetnek a hungarikumok gyűjteményébe, illetve megkaphatják a hungarikum védjegyet. A meglehetősen bonyolult, többszintű bizottsági rendszer költségeiről szólva Fazekas elmondta: félmilliárd forintot különítettek el a Miniszterelnökség keretéből. Ám a szakminiszter azt kérdésünkre nem részletezte, hogy ebből az összegből mennyit emészt fel magának a rendszernek az üzemeltetése, illetve mennyi az ehhez kapcsolódó tájékoztatás vagy marketingköltség. Fazekas Sándor ezt azzal indokolta, hogy egyelőre nem tudni, milyen és pontosan mennyi érték kerülhet be a hungarikumok közé, így egyelőre csak ezzel a keretösszeggel számolnak.

A hungarikumok kiválasztásának a szempontjait a törvény szerint a kormány egy későbbi végrehajtási rendeletben pontosítaná. Azonban a jelenlegi jogszabálytervezetből úgy tűnik, hogy meglehetősen nagy szerepe lesz a szubjektív megítélésnek. A törvényjavaslat szerint hungarikum olyan érték lehet, amely a történelmi vagymaimagyarság jellemző csúcsteljesítménye, különlegessége – vagy amit annak tartanak. Továbbá egyedi elbírálás alapján a hungarikumbizottság – melynek elnöke a vidékfejlesztési miniszter – is megadhatja ezt a minősítést.

Arra a kérdésre, hogy a hungarikum védjeggyel ellátott termékek milyen előnyt élvezhetnek a piacon, Fazekas úgy fogalmazott, hogy maga a cím önmagában piaci jelentőséggel bír. Kérdéses viszont, hogy ez kiskereskedelmi, elsősorban élelmiszer-ipari termékeknél hogyan fog érvényesülni. A jelenleg meglévő, a vidékfejlesztési tárca adatai szerint harmincnál több „magyar termék” védjegy mellé egy újabb fog társulni. Fazekas szerint a sok védjegy léte nem jelent „kuszaságot”. Úgy látja: ezekre elsősorban az élelmiszeriparban van szükség, hogy az egyes gyártók megkülönböztessék termékeiket valamilyen érték kapcsán, s esetükben inkább az a lényeges, hogy ezek a termékeredetet vagy a minőséget sugalló állítások igazak legyenek. Márpedig jelenleg Brüsszelben van uniós egyeztetési eljáráson a magyartermék-rendelet, amelyben a minisztérium ezt a kérdést szabályozza. A tervezet három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket, így megállapítja a magyar termék, a hazai termék, illetve a hazai feldolgozású termék jelzés használatának a kritériumait. Emellett az előállítás módja szerint is különbséget tesz kézműves és hagyományos eljárással készült termékek és a tömegtermékek között. Fazekas úgy látja, hogy a hungarikumtörvénnyel később ennek a részterületnek a védjegyei is egy nagyobb, átfogó rendszerbe kerülnek.