Ez az összeg legalább 450 ezer, de akár 700 ezer, minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló bérének rendezéséhez nyújt segítséget - mondta el Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára tegnap.

A vissza nem térítendő támogatásért cserébe a pályázónak vállalnia kell, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges emelést valamennyi alkalmazottjánál végrehajtja, illetve azt is, hogy nem bocsát el senkit az év során. A munkaadóknak az ötszázalékos emelésből 2-3 százalékot kell fizetniük. A csomag részeként a kormány tervez munkahelymegőrző és -teremtő pályázatokat is, melyeken csak azok indulatnak, akik minden alkalmazottuknál végrehajtották a kompenzációt.

Arra a kérdésünkre, hogy idén a kormány mennyi pénzt kíván költeni az adóváltozás hatásának korrigálására, a bérek kompenzációjára, Czomba Sándor csak a tegnap bejelentett 21 milliárdot és azt a 100 milliárdot említette, melyet azok a munkaadók kapnak, akik be tudják vállalni az ötszázalékos béremelést. A munkahelymegtartó és -teremtő pályázati lehetőség pénzügyi oldaláról nem beszélt, de vélhetően a finanszírozás nagyobb része európai uniós pénzekből valósul majd meg.

Ám hiába kompenzál újabb és újabb körben a kormány, teljesen biztos, hogy idén is lesznek olyanok, akik kevesebb pénzt visznek haza, mint tavaly. Sok vállalkozás ugyanis inkább lemond az állami kedvezményről, mert a rá jutó néhány százalékos kompenzációt sem tudja vállalni. Ráadásul a kedvezmény igénybevétele is számos buktatót rejt magában, ami sokakat visszarettent. Az pedig, hogy a fizetések a reálértéküket is megőrzik, szinte utópisztikus gondolat, hiszen nagyítóval kell majd keresni azokat a vállalkozásokat, amelyek a közel ötszázalékos inflációt is beépítik a béremelésbe.

Alaphelyzetben az adójóváírás kivezetése és az egészségügyi járulék egyszázalékos emelése miatt idén a minimálbért 18 százalékkal, bruttó 92 ezer forintra, a garantált bérminimumot – a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók minimálbérét – 15 százalékkal, bruttó 108 ezer forintra kell emelni, hogy senki se járjon rosszabbul. Mivel recesszióba forduló gazdaságban ez teljesen irreális elvárás lenne, a kormányzat úgy döntött, a munkaadóknak öt százalékot kell fizetniük saját zsebből, a többi összeget visszatarthatják a munkára rakódó járulékokból, azaz ennyivel kevesebbet kell befizetniük.

A kedvezmény maximum 16 125 forint 75 ezer forintos bruttó jövedelemnél, majd folyamatosan csökkenve 190 ezer forintnál fogy el, 2013-ban pedig csak 100 ezer forintig él. Azok a munkaadók, akik az öt százalékot sem képesek kitermelni, indulhatnak a tegnap bejelentett, tavasszal megnyíló pályázaton, ahol vissza nem térítendő támogatásként a kormány további 2-3 százalék emelést átvállal.

A kedvezmények és támogatások igénybevételének azonban az a feltétele, hogy valamennyi dolgozó esetében biztosítani kell a nettó érték megőrzését, azokban a fizetési kategóriákban is, ahol már nem él a kedvezmény. Amennyiben egy ellenőrzés során kiderül, hogy ez nem így történt, akkor az összes addig kapott kedvezményt vissza kell fizetni. Azaz a munkaadónak, aki élne a támogatással, és van jobban fizetett alkalmazottja is, még mélyebbre kell nyúlnia a saját zsebébe.

Más buktató is van azonban a rendszerben. Az adókedvezmény alapja a bruttó munkabér, mértéke az alap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint, vagy amennyiben a bruttó bér magasabb, mint 75 ezer forint, akkor az efeletti rész a kedvezményalap. Az elszámolást minden hónapban tovább bonyolítja, hogy az adott dolgozó volt-e szabadságon, táppénzen, túlórázott, esetleg jutalmat kapott – és akkor nem beszéltünk a szuperbruttóról vagy a gyerekkedvezményről, ami tovább nehezíti a számításokat. Ha egy cég valami miatt rosszul kalkulálja ki a járulékkedvezményt, és több pénzt tart vissza, mint amennyire jogosult lenne, komoly büntetésre számíthat.

Lesz idén a vállalkozásoknak egy harmadik kategóriája is, azok, melyek csak a dolgozóik kétharmadánál hajtják végre az elvárt béremelést. Így ugyan támogatást és kedvezményeket nem kapnak, de indulhatnak közbeszerzéseken, pályázatokon, azaz nem kerülnek feketelistára.

Akárhonnan is nézzük, idén sem valósul meg az a kormányzati elvárás, hogy egyetlen munkavállaló se járjon rosszabbul. Már csak azért sem, mert sem a bérkompenzáció, sem a béremelés nem kötelező.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint a bajt annak kell orvosolnia, aki okozta. A kompenzációnak teljesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy egyetlen érintett munkavállaló keresete sem csökkenhet. Hozzáteszik, azt nem tudják elfogadni, hogy létszámcsökkentéssel, külső munkaerő alkalmazásával, a fekete- és szürkefoglalkoztatás eszközeivel oldják meg a vállalkozások a kialakult helyzetet.

Terelgetik a kirúgottakat

Nem igaz, hogy több mint 6600 embert rúgnak ki a napokban a közszférából – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő. A tény az, hogy valóban megszűnik ennyi álláshely, ugyanakkor ezek nagy része betöltetlen volt. Az elbocsátások 2900 embert érintenek – jelentette ki tegnapi tájékoztatóján. Hozzátette, az ő kezüket sem akarják elengedni. Megpróbálják őket a vállalati szféra felé terelni.

Ebben segít a Karrier Híd program, amely a leendő munkáltató számára szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít. Ennek mértéke a bruttó munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 13,5 százaléka. Piaci szereplők szerint a könnyítés nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, mivel a közszférában gyakran nagyon speciális, kis szakterületeken dolgoztak az emberek, ám a versenyszférában szélesebb tudású emberekre van szükség.

Őszi vasutas-demonstráció a munkavállalókat érintő szabályok változása miatt