A Darányi Ignác Terv a nemzeti vidékstratégiában megfogalmazott célokhoz rendel összegeket. A pályázatok keretében igényelhető támogatások forrását költségvetési és brüsszeli pénzek adják. A következő uniós költségvetési időszak indulásáig, 2014-ig összesen nagyjából 300 milliárd forint áll rendelkezésre. Idén például tanyafejlesztéshez, zöldség- és gyümölcstermelő csoportok létrehozásához, genetikai állományok megőrzéséhez lehet támogatást igényelni, de pályázathatnak forrásokra az induláshoz a fiatal, 18–40 év közötti gazdák is. Az elöregedő hazai gazdatársadalom utánpótlását hivatott biztosítani a demográfiai földprogram, melynek keretében a két-három gyermek felnevelését vállaló családok hosszú távra vehetnek bérbe földet az államtól. A program forrást biztosít a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó termelőknek, emelett ösztönzi a gazdák nem mezőgazdasághoz kapcsolódó jövedelemtermelését, például kereskedelmi vagy turisztikai szolgáltatások elindítását.

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára lapunknak elmondta, hogy a másfél évig készülő, többször prolongált, de immár véglegesnek tekinthető program a korábban megismert tervezetekhez képest sokat finomodott. Teljesen eltűnt belőle a piaci szereplők durva szembeállítása, viszont továbbra is az egész világra jellemző koncentráció helyett a családi gazdaságok életre keltését akarják segíteni. A főtitkár véleménye szerint előbb a hazai piacot kellene rendbe tenni, mert különben a tervek szerint gazdálkodásból élő több százezer családnak nem lesz hol eladni a termékeit. Furcsának találja azt is, hogy a Darányi Ignác Terv 2020-ig szól, s ilyen távlatban rengeteg a bizonytalanság, többek között nem tudni azt sem, hogy a 2014-ben kezdődő uniós vidékpolitika milyen célokhoz milyen forrásokat biztosít majd.

Fazekas Sándor a tegnapi tájékoztatón