A minisztériumot azután kerestük meg, hogy az Index tegnap beszámolt egy, a hétfői kormányülésre készült előterjesztésről. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott kormányrendelet-tervezet szerint az érintettek csak szerény mértékű állami segítségre számíthatnak. A végtörlesztési szándékát év végéig bankjának és munkaadójának is jelző 53 ezer közalkalmazott – gyermekszámtól függően – forinthitele egy részére két százalékpontos kamattámogatást kaphat.

A gyerekteleneknek maximum 3,75 millió forint forinthitelre járna kedvezmény, ez egy gyerekkel 4,5 millióra, kettővel 5,25 millióra, míg három gyerek esetén 7,5 millió forintra nőne. Ez azt jelenti, hogy ha a devizahitel kiváltásához ennél több kölcsönre van szükség, a kamattámogatás csak az összeg egy részére jár, míg a fennmaradót az aktuális piaci kamatok mellett kell felvenni.

Az előterjesztésben szereplő háttérszámítás szerint az öt évig járó kamattámogatás az első évben 3,7 milliárd forint kiadást jelent a költségvetésnek, ami a teljes időszak alatt 28 milliárdra emelkedne. A büdzsét azonban ennél nagyobb mértékben terhelné meg a program: a bankok és a kabinet között december közepén létrejött megállapodás szerint ugyanis a költségvetés magára vállalja a végtörlesztéssel a bankoknak okozott veszteség harmadát.

A közalkalmazottak devizahitelének forintosítása a becslések szerint 55 milliárd forintos mínuszt jelent a pénzintézeteknek, vagyis idén további 18 milliárdért kell helytállnia a büdzsének, melyben egyelőre egyikre sincs fedezet, így az akció a költségvetés hiányának növelését eredményezi.

Az előterjesztés készítői több kockázatra is felhívják a kormány figyelmét. Például arra, hogy az Európai Bizottságnak még el kellene fogadnia az állami támogatást, a lebonyolításról szerződést kell kötnie az NGM-nek a bankokkal és az államkincstárral, a bankoknak ki kell dolgozniuk támogatott forinthiteles termékeiket, az ügyfeleknek be kell adniuk a hitelkérelmet, amit a pénzintézeteknek el kell bírálniuk. S minderre ráadásul elvileg alig két hét állna rendelkezésre, a hatályos törvényi előírások szerint ugyanis a végtörlesztőknek január végéig be kell mutatniuk a devizahitel kiváltását szolgáló forintkölcsönre szóló, kötelező érvényű hitelígérvényt.

A kormány ráadásul még nem egyeztetett a bankokkal sem, pedig erre nemcsak a végtörlesztés meghosszabbítása (a decemberi megállapodás egyoldalú felrúgása rossz pont lenne az IMF-fel folytatott tárgyalásokon), hanem a forinthitelek miatt is szükség lenne. Az elképzelés szerint ugyanis az állam által támogatott forinthitel kamata nem lehetne magasabb, mint az egyéves állampapír mindenkori referenciahozama plusz három százalékpont. Ez jelenleg kilenc plusz három, vagyis 12 százalékos kamatot jelent (vagyis az ügyfelek tízszázalékos kamatot fizetnek az állami támogatás öt éve alatt), a nagyobb bankok azonban jelenleg ennél csak magasabb terhek mellett kínálnak hitelkiváltó kölcsönt – már amelyiknél még van egyáltalán ilyen termék.

Orbán Viktor tavaly év végén, az érintett közalkalmazottaknak írt levélben ígérte meg, hogy az állam kamattámogatott kölcsönt biztosít számukra a végtörlesztéshez. A bankokkal kötött megállapodás, illetve a költségvetés szűkös mozgástere miatt azonban a kormánynak sem lehetősége, sem forrása nincs arra, hogy betartsa a miniszterelnök által vállaltakat, a kabinet azonban azóta is lelkesen dolgozik azon, hogyan lehetne a legkisebb „arcvesztéssel” kijönni a történetből. Mindezek alapján nem meglepő, hogy maguk az előterjesztők sem számolnak azzal, hogy túl sokan tudnak majd élni a lehetőséggel. Kárpótlásul azt javasolják, hogy a végtörlesztésből kimaradók előnybe kerülhetnének a kibővített árfolyamgátrendszer áprilisi indulásánál.