Lefagyott a netadó

Nem nagyon halad, mondhatnánk, sehol sem tart az online szerencsejáték-oldalak működésének hazai legalizálása és a játékok adóztatása. Tavaly nagy volt a kormányzati nekibuzdulás, hogy igába hajtsák ezeket a szolgáltatókat.

A kártyajátékot és az online lóversenyfogadást kívánták szabályozni, a sportfogadás és a kaszinó kimaradt az elképzelésből. A kabinet szándékait azzal indokolták, hogy ezek a társaságok a magyarországi tevékenységük után profitot tesznek zsebre, így elvárható ennek fejében az adófizetés. Szeptember végén aztán a parlament meg is szavazta a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosításait, amely igen szigorúra sikeredett: idén január elsejétől csak azok az online szerencsejáték-vállalatok szolgáltathatnak Magyarország területén, amelyek a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) engedélyt kérnek, és vállalják a működési, adózási feltételeket. Azoknak a cégeknek pedig blokkolják a hazai elérését, amelyek a NAV engedélye nélkül próbálnának tevékenykedni.

A NAV szerencsejáték-felügyeleti (SZF) főosztályának vezetője, Molnár Krisztián egy december elején rendezett sajtóbeszélgetésen lapunk kérdésére azt nyilatkozta, hogy eddig ilyen engedély- vagy regisztrációs kérelem nem érkezett hozzájuk. Ennek oka az – jegyezte meg –, hogy hiányoznak a törvényhez készülő végrehajtási rendeletek, és egyes korábbi jogszabályok módosítása sem történt meg. Pedig ezek tartalmaznák a részletes működési feltételeket. Szakmai körök szerint ezek hiányában nincs olyan, magára valamit is adó vállalkozás, amelyik regisztrációt kezdeményezne, hiszen nem tudja biztosan, valójában milyen piaci környezetben nyújthat szolgáltatást.

A főosztályt december végén is kerestük, hogy végül mennyi online szerencsejáték-társaság kezdheti meg hosszú idő után a legális működést, ám azt a választ kaptuk, hogy a törvényhez tartozó végrehajtási rendelet még mindig nem készült el. Ebből már lehetett következtetni az eredménytelenségre, amit forrásaink megerősítettek: a néhány héttel korábbi állapot nem változott, azaz egyetlen online iroda sem kért magyarországi engedélyt az SZF-től tavaly év végéig.

A területért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is kerestük, hogy mikorra tervezi feloldani a rendeleti hiányosságokat, melyek miatt az adófizetés sem lehetséges. A helyzet azért különösen pikáns, mert a szerencsejáték-törvény elfogadott módosításai közül néhány nem is január 1-jétől, hanem november 1-jétől lépett hatályba. Így a szükséges rendeletek módosítása immár több mint két hónapja késik. Két szükséges rendelet „kidolgozása még folyamatban van” – válaszolt a tárca, „szíves türelmünket” kérve.

A kialakult helyzet kínos, különösen, hogy jó néhány online szolgáltató már az előkészítő folyamat során jelezte, a törvényi feltételekkel együtt is kész Magyarországon szolgáltatni. Nem szólva arról, hogy a késlekedéssel a kormány adóforintoktól esik el. Január 20-án aligha lesz dolga a felügyeletnek az online cégektől érkező bevallások és befizetések ellenőrzésével. Pedig nem kevés pénzről lehet szó, hiszen a kabinet elvárása szerint a nyilvántartásba vett cégeknek a magyar játékosok által bonyolított játék utáni bevételük húsz százalékát kellene adóként befizetni. Ez pedig évi 5–20 milliárd forint lehet, becsülte – név nélkül nyilatkozva – egy online cég alkalmazottja. Persze az év folyamán lehet kérni a nyilvántartásba vételt, ám az addig eltelt időszakra az adóbevételek elvesznek. Ráadásul az online irodák nem rettentek meg a törvény fenyegetésétől. Tegnap bármelyik oldalon jártunk, azok elérhetőek voltak és kínálták a fogadási lehetőségeiket.

Az előző kormányok belebuktak

Az online adó már régóta megoldatlan, a feladattal nem tudtak megbirkózni a kormánypártok, például az előző ciklusban sem sikerült eredményeket produkálni. A Veres János vezette Pénzügyminisztérium 2008 végén állt elő egy koncepcióval, amivel kifehérítette volna az ágazatot. E szerint aki legálisan kívánt volna üzemelni, annak – a mostani ötlethez hasonlóan – hazai nyilvántartásba kellett volna vetetnie magát. Ennek feltételeként egymilliárd forintnak megfelelő alap- vagy törzstőkét szabtak meg, emellett éves szinten átalányadó fizetésére kötelezték volna a cégeket. A mértékét az akkori elképzelés szerint ugyancsak évi egymilliárd forintban határozták volna meg társaságonként. A történet vége ismert: a nagy ívű gondolatból semmi sem valósult meg.

Lóverseny Overdose részvételével – Nem látni a célt
Lóverseny Overdose részvételével – Nem látni a célt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.