Szerinte a költségvetési hiány három százalék alatt tartásához jövőre a GDP 1,5-2 százalékára, azaz több mint 500 milliárd forintra tehető újabb kiigazításra lesz szükség: akkor véget érhet a 2004 óta ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárás, és a szankciókra sem lesz szükség. A tét hatalmas, hiszen a Reuters számításai szerint 2013-tól a magyar GDP 1,7 százalékának, azaz 480 milliárd forintnak megfelelő brüsszeli fejlesztési forrás apadhat el, ha nem változtat hozzáállásán a kormány.

A piacokon nem okozott megrázkódtatást a Magyarországgal szembeni brüsszeli szankciók kilátásba helyezése, igaz, komoly gazdasági hatást ez rövid távon amúgy sem okozna – mondta érdeklődésünkre Mihályi Péter, a Pannon Egyetem tanára. A közgazdász szerint Orbán Viktor az időhúzás taktikáját választotta, és ez egyelőre jól is működik. A kormánytagok minden fórumon igyekeznek azt kommunikálni, hogy készek vagyunk a vitatott kérdések rendezésére, minden véleményt készek vagyunk meghallgatni. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter a Nemzetközi Valutaalappal tárgyal, majd Brüsszellel és az Európai Központi Bankkal egyeztet. Mihályi abba nem ment bele, hogy egy esetleges államcsőd opcióként egyáltalán felmerülhet-e, vagyis odáig fajulhatnak-e a dolgok.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy egyre több fórumon foglalkoznak az államcsőd eshetőségével olyanformán, hogy az „nem az ördögtől való”. Sőt Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója úgy fogalmazott a Marketwatch pénzügyi portálon megjelent írásában, hogy Orbán fejében már megfordult a csőd lehetősége is, mivel ez a hitelezők számára csupán annyit jelent, hogy befektetéseik egy részéről le kell mondaniuk, amire a görög államadósság esetében is volt példa. Komoly hazai közgazdász viszont a csőd alternatív lehetőségként való felemlítésétől is irtózik. Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője szerint veszélyes ennyire leegyszerűsíteni a dolgokat, az államcsődnek ugyanis sokkal komolyabb következményei vannak mind társadalmi, mind gazdasági-pénzügyi szempontból.

A fizetőképesség fenntartása az ország alapvető érdeke, és ha mi bedőlnénk, az Olaszországra és Ausztriára is komoly negatív hatással járna. A piacok a kisebb kilengésektől eltekintve ma is bíznak Magyarországban, erre utal a külföldiek kezén lévő állampapír-állomány magas, 40 százalék feletti mértéke. A csőddel való riogatás lehet a tárgyalási taktika része, de egy időn túl önveszélyes folyamatokat indíthat be, ezért Magyarországnak egyértelműen az IMF–EU-tárgyalások sikeres és gyors lezárására kell törekednie. Háda Bálint szerint nincsenek titkos aduk a kezünkben, ám mivel a helyzet megnyugtató rendezése tárgyalópartnereinknek is elemi érdeke, a megegyezés „nem kerülhető el”.