Az elmúlt három év pénzügyi, gazdasági turbulenciái többször próbára tették a magyar lakosság pénzügyi közvetítőrendszerbe – vagyis a bankok, takarékszövetkezetek, fióktelepek működésébe, stabilitásába – vetett bizalmát. Míg 2008 őszén, 2009 elején a pénzintézetek esetleges fizetésképtelenségéről, majd a bankbetétek zárolásáról szóló rémhírek borzolták a kedélyeket, az utóbbi napokban az államcsőd „kísértete”, illetve a kormány azon feltételezett szándéka okozott indokolatlan szívdobogást, hogy részben vagy egészében elvonná a lakossági megtakarításokat. Ahogy azt ilyen helyzetben kell, a kormány – a miniszterelnöktől a területért felelős miniszteren át a kormányszóvivőig –, a felügyeleti szervek (MNB, PSZÁF), illetve maguk a bankok is többször elmondták: a kabinetnek esze ágában sincs semmilyen módon korlátozni az ügyfelek hozzáférését pénzükhöz, az állam garantálja a bankbetétek biztonságát. A magyar bankrendszer tőkeerős és stabil, feladatát zavartalanul ellátja, a kedvezőtlen külső hatások kivédésére pedig jelentős tartalékokkal rendelkezik.

A hivatalos kommunikáció csak egy valamiről nem szólt, arról, hogyan értékelik az emberek a jelenlegi helyzetet, hisznek-e a kormányzati cáfolatoknak, vagy inkább a párnacihában, esetleg külföldi bankokban érzik nagyobb biztonságban megtakarításaikat. A nem hivatalos hírek szerint az osztrák és a szlovák bankokban egymásnak adják a kilincset a magyarok, ahogyan tették ezt már sokan az utóbbi időben: becslések szerint az elmúlt másfél évben több tízezer honfitársunk nyitott számlát ezekben az országokban, s az alacsonyabb kamatokra fittyet hányva több tízmilliárd forintot vittek ki. Ez egyébként nem túl nagy tétel a 7700 milliárd forintos hazai lakossági betétállományhoz képest (amiből 6000 milliárd pihen a bankokban, a többi szövetkezeti intézményeknél, más pénzintézeteknél van).

A lapunk által megkérdezett bankok mindenesetre arról számoltak be, hogy nem volt fokozott érdeklődés, pláne roham a fiókokban. A CIB-nél elmondták, hogy ugyan az elmúlt napokban a korábbinál többen tájékozódtak a betétek biztonságával kapcsolatban, az összes telefonos információkérésnek azonban így is alig egy százalékát tették ki az ilyen megkeresések. Hasonló tapasztalatokról tájékoztatták lapunkat az Ersténél is, ahol ehhez még azt tették hozzá, hogy az elmúlt napokban, hetekben nem volt kiugró betétmozgás. – Az elmúlt hét folyamán a fiókokban és a telefonos ügyfélszolgálati csatornán intenzívebb érdeklődést tapasztaltunk a betétek biztonságát érintő kérdésekkel, illetve az Országos Betétbiztosítási Alap jelentette védelemmel kapcsolatban. A készpénzfelvételek számának növekedése azonban elhanyagolható mértékű volt, a napi kiszolgálásban nem okozott problémát – fogalmaztak a Raiffeisennél.

A K & H-nál saját tapasztalataik megosztása helyett inkább a jegybank adataira hívták fel a figyelmet. E szerint tavaly novemberben a háztartások betét- és befektetési állománya ugyan kismértékben, 0,6 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, ez az összeg azonban kevesebb volt annál, mint amennyit a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésére fordítottak, vagyis ebben az időszakban több friss pénz érkezett a bankokhoz, mint amennyi távozott. A Budapest Banknál is élénkebb érdeklődésről számoltak be, rendkívüli arányú betétkiáramlásra azonban ennél a pénzintézetnél sem került sor.

Arra is kíváncsiak voltunk, okozott-e gondot a múlt héten a külföldi valuták iránti fokozott érdeklődés. A gyenge forint miatt sokan vásároltak dollárt, eurót, még norvég koronát is, a lapunk által megkérdezett pénzváltók a szokásos forgalom háromszorosáról számoltak be. Több olvasói jelzést is kaptunk azonban arról, hogy a nagy kereslet miatt egyes bankfiókok kifogytak a készpénzből, s nem tudtak akkora összegben készpénzt váltani, mint szerettek volna. Az általunk megkérdezett bankok ellenben mind arról tájékoztattak, hogy náluk ilyen probléma nem volt, a valutaigények kiszolgálása nem okozott gondot a fiókokban.

– A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan figyelemmel kíséri a készpénzállomány alakulását – közölték megkeresésünkre az MNB-nél, de ennél többet az ügyben nem kívántak nyilatkozni. A lapunk által megkérdezett szakértők az ügy kényes mivoltára hivatkozva ezt teljesen érthetőnek nevezték. A jegybank legutóbb azt követően kommunikált a bankrendszer stabilitásáról, hogy Simor András MNB-elnök részt vett a kormányfőnél tartott megbeszélésen. A jegybanki kommüniké szerint a nemzetgazdasági miniszter és az MNB elnöke folyamatosan egyeztet, és a rendelkezésre álló eszközökkel biztosítják a magyar gazdaság stabilitását.

A bankbetétek biztonsága az elmúlt napokban a politika szintjére emelkedett, a szocialisták rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezték, valamint Magyarország alaptörvényének módosítását. Ebben az előterjesztő Józsa István arra tesz javaslatot, hogy alkotmányos garancia védje a bankbetétek biztonságát. A kormány álláspontja szerint nincs szükség újabb jogszabályok meghozatalára, a hatályban lévő rendelkezések elég biztosítékot szolgáltatnak. Jelezték, a kormánynak egyébként sem áll szándékában hozzányúlni a megtakarításokhoz.

Simor folyamatosan egyeztet