A hosszú éveken át Patay András által vezetett MDSZ-ből a távozó dohányipari cégek java még december elején létrehozta a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségét (DBMSZ). Első pillantásra nagy átalakulásról túlzás lenne beszélni: a MDSZ tagságából csak a Japan Tobacco International (JTI) hiányzik, bekerült viszont a dohánylevél-felvásárlásban és -feldolgozásban érdekelt Universal Leaf Tobacco Zrt. Az új szövetségben „azok kaphattak helyet, amelyek Magyarországon termelnek, vásárolnak és dolgoznak fel dohányt” – fogalmazott a szövetség közleménye. Így kerülhetett be a szervezetbe az egyetlen hazai tulajdonosi körrel rendelkező dohánycég, a Continental Dohányipari Zrt. mellett a multinacionális hátterű, ám Pécsen üzemmel rendelkező BAT Pécsi Dohánygyár Kft., vagy az Imperial Tobacco Magyarország Zrt., amely ugyan még 2004-ben elvitte a gyártást Debrecenből, ám magyar dohányt is használ cigarettáihoz. A DBMSZ közleménye szerint a feldolgozócéggel kiegészült szövetség azért lehet hatékonyabb, mivel „a dohányipar szélesebb vertikumát tudja képviselni”.

Bár a szövetségnél a kiválásról szóló okok között nem említették, tény, hogy a szocialista kormányok alatt hatékonyan lobbizó dohányiparnak a Fidesszel kevésbé volt szerencséje. Sőt, míg korábban szocialista támogatással tűnt el a süllyesztőben a Horváth Ágnes által szorgalmazott, nemdohányzókat védő törvény, addig a Fidesz az SZDSZ-es egészségügyi miniszternél javasoltnál nagyságrendekkel keményebb szigorításokat passzírozott át a törvényhozáson (köztük egyébként Horváth Ágnes célkitűzéseit is). Kérdés, hogy a dohánylobbi eredménytelenségében mekkora szerepe volt, hogy az ágazat megosztottsága az MDSZ-ben is megjelent, így úgy tudni, gyakran megkötötte a szervezet kezét, hogy a tagvállalatok nem mindig találták már meg a közös hangot.

Azt persze egyelőre nem tudni, hogy az új szövetség mennyiben lesz hatékonyabb elődjénél, az viszont biztos, hogy a DBMSZ első vezetőségének – a MDSZ-hez hasonlóan évente váltják majd egymást az elnökök – nem a nyilvános telefonkönyvben kell majd keresgélnie a Fidesz-vezetők elérhetőségét. A DBMSZ első elnöke a tulajdonosi körében szegedi és hódmezővásárhelyi kötődésű Continental Zrt. vezérigazgatója, ifjabb Sánta János lett. Bár a Continental piaci részesedése jóval kisebb, mint a BAT-é vagy az Imperialé, azonban a DBMSZ-be tartozó multik könnyű szívvel adhatták meg az elsőbbséget a cégnek. A hódmezővásárhelyi székhelyű társaság felügyelőbizottsági tagja a fideszes képviselő, illetve orosházi polgármester Dancsó József, míg a hódmezővásárhelyi polgármester és frakcióvezető Lázár János tavaly májusban, a cég 15. születésnapjára készített videoüzenetében a „város és a kormány támogatásáról” biztosította a vállalkozást. Igencsak szívmelengető lehetett ezt hallani, különösen, hogy a jelek szerint a kormánypártban már nyárra megszületett az elhatározás a magyar dohánypiac radikális átalakításáról – a frakcióvezető júliusban lapunknak adott interjújában már azt fejtegette, hogy itt is osztrák minta szerint trafikhálózatot kellene létrehozni dohánykereskedelemre.

A szavakat azóta tett követte, bár Lázár János és képviselőtársai a dohánykereskedelem államosítását célzó javaslatukban vajmi kevés nyoma van a „dohánylobbi” munkájának. Az irományból inkább az derül ki, hogy a kormánypárt itt is a hazai láncoknak kíván kedvezni azzal, hogy a dohányos vásárlókat a hipermarketekből átirányítaná hozzájuk. Ugyanakkor a javaslat szerint az országban 5-6 ezer helyen lehetne cigarettát kapni, ami a DBMSZ-be is besorolt nagy dohánycégeket finoman szólva érzékenyen érintheti, mivel jókorát bukhatnak az eladóhelyek beszűküléséből adódó forgalomcsökkenésen. Ahogy az is, hogy a javaslat jelenlegi formája alapján lényegében csak az árakban tudnak a jövőben egymással versenyezni, mivel az eddigi, nagyáruházi vagy szórakozóhelyi eladáshelyi reklámjaiktól is búcsút vehetnek.

Nincs meg az egység

Bár a közvélemény – illetve az azóta alkotmánybíróvá avanzsált Balsai István is – hajlamos egységes „dohánylobbit” emlegetni, valójában a piac ismerői szerint nagyon is megosztott a dohányipar, és a válság, illetve a forgalomcsökkenés tovább mélyítette ezeket a törésvonalakat. A BAT mellett a hazai piac másik nagyágyúja, a 2010-ben 244 milliárd forintos (legális) forgalmú magyar dohánypiac harmadát magáénak tudó Philip Morris (PM) már 2006-ban távozott a dohányipari szövetségből. Bár a távozás oka éppenséggel a PM és a BAT közötti árháború kirobbanása is lehetett volna, azonban forrásaink inkább azt hangsúlyozták, hogy a PM nemcsak Magyarországon, hanem a világon másutt is akkor lépett ki közös, nemzeti szintű érdek-képviseleti szervezetekből, mivel saját stratégiáját akarta megvalósítani. Később a dohányiparban, kommunikációs területen dolgozó forrásaink szerint érezhető volt, hogy a dohánycégek kommunikációs lehetőségeinek a beszűkülésével egyre csökkent a jelentősége az olyan nagy, közös kampányoknak, amelyek a MDSZ bábáskodásával is történtek.

Leszüretelt dohánylevelek