Ön melyik országban bankol? Több tízezren nyitottak osztrák vagy szlovák számlát
A bankok magyar vagy magyarul jól beszélő ügyintézőket foglalkoztatnak, de találkoztunk olyan ügyféllel, aki kizárólag osztrák referenssel volt hajlandó szóba állni, noha igen keveset tudott németül. A pénzüket Ausztriába kimentő magyarok három irányból érkeznek.
Aki az M1-es sztrádát választja s Hegyeshalomnál lépi át a határt, az vagy lekanyarodik Nickelsdorfba a Raiffeisen-fiókhoz, vagy egyenesen Bécsig megy. A Sopron környékiek Eisenstadtba tartanak, többnyire a Hypo bankhoz, míg a Vas megyeiek és a zalaiak elsősorban Rábafüzesnél lépik át a határt, és Grosswilfersdorfba mennek, ahol a Raffeisen bank fiókja kilenc éve nyújt jelzáloghiteleket magyaroknak.
Legutóbb tavaly novemberben jártuk végig ezeket a településeket, akkor is találkoztunk néhány magyarral, többségük akkor csak érdeklődött a lehetőségekről, ám voltak, akik Ausztriában helyezték el a pénzüket. – Túl kevés van ahhoz, hogy odahaza kockára tegyem – mondta akkor egy székesfehérvári férfi.
Most is a bizalmatlanság miatt viszik külföldre a pénzüket a magyarok. Egy gyerekestül érkező család – lakóhelyüket nem mondják meg – attól fél, hogy „a kormány rátenyerel a bankbetétekre”.
– Ez elég valószerűtlenül hangzik – jegyzem meg.
– A magánnyugdíjak lenyúlása nem hangzott annak? – kérdez vissza a férj.
Sokáig nem érkezik magyar kocsi, aztán befut egy Ford. Házaspár ül benne, kisvállalkozók.
– Még négy alkalmazottal – mondják.
– Miért „még”?
– Lehet, hogy az új adótörvények rövidesen magukkal rántanak egyet.
– Idehozzák a vállalkozásuk nyereségét? – tudakolom.
– Nem, legfeljebb a gyereknek szánt tizenötmilliót, amit húsz év alatt gyűjtöttünk össze. Kis lakást akartunk neki venni Pesten, három év múlva lesz egyetemista, addig kiadtuk volna az ingatlant albérlőknek. De nem veszünk, mert mi lesz, ha kivetik az ingatlanadót? Az is lehet, addigra az egyetem is olyan sokba kerül, hogy arra kell a pénz.
– És ha borul az euró is?
– A forintnál még mindig jobb lábakon áll.
Nem találkoztunk olyan magyarral, aki ne kifejezetten a biztonság reményében nyitna folyószámlát az osztrák bankokban. A feltételek rosszabbak, mint otthon, de most nem a befektetés a lényeg, hanem a megőrzés, mondogatják Nickelsdorfban.
Hat magyarországi rendszámú személygépkocsi állt be tegnap reggel nyolc óra körül a szlovákiai Dunaszerdahely belvárosi parkolójába. Önmagában ennek még semmilyen hírértéke sem lenne, hiszen sok anyaországi látogató jár át rendszeresen a csallóközi kisvárosba, ám mindegyik gépkocsivezető a közeli bankfiókok felé indult. Nyilatkozni azonban egyikük sem akart, de végül az egyik férfi neve elhallgatását kérve közölte:
– Győri vállalkozó vagyok, tavaly Burgenlandban járva figyeltem fel arra, hogy sok helyen magyar nyelvű óriásplakátokon biztattak bennünket: helyezzük náluk biztonságba megtakarított forintjainkat. December elején aztán meg is fogadtam a tanácsukat. E héten kedden elképedve figyeltem a forint mélyrepülését. Ezért csak a megélhetéshez és a napi forgalmamhoz szükséges összeget hagytam a hazai számlámon, a többit idehoztam ugyanannak az osztrák banknak a szlovákiai leányvállalatához. Bárcsak jóval hamarabb döntöttem volna így, akkor kevesebb lenne a veszteségem – sóhajt fel a középkorú férfi.
Ismerőse az OTP Bank Slovensko fiókjából lép ki.
– Én már tavaly novemberben nyitottam itt takarékossági számlát, amikor a pénzintézet kedvező kamatokkal hirdetett akciót a honlapjukon, magyarul is. Most hoztam további utánpótlást, mert a forint odahaza vészesen romlik. Készpénzben fizetem be otthon tartott pénzem, s nem átutalással, mert én már odahaza semmiben sem hiszek – tájékoztatott, de a nevét ő sem volt hajlandó elárulni.
Az elmúlt napokban egyre több ilyen történetet jegyezhettünk volna fel a határhoz közeli szlovákiai városokban. A pénzintézetek szóvivői a banktitokra hivatkozva ugyan rendkívül szűken mérik az információt, de még a néhány mondatos tájékoztatásuk is sokatmondó. – Az elmúlt hónapokban növekvő érdeklődés nyilvánul meg irántunk a magyarországi ügyfelek részéről. Főleg lakossági és vállalkozói számlákat nyitnak fiókjainkba – nyilatkozta Stefan Frimmel, az osztrák Erste-csoporthoz tartozó Szlovák Takarékpénztár szóvivője. Zuzana Dudáková, az olasz érdekeltségű UniCredit szóvivője a pozsonyi Új Szónak elárulta, hogy hetek óta a révkomáromi fiókjuk ügyfelei döntő többségükben magyarországiak. – Tíz közül átlagosan kilenc – tette hozzá.
Losoncon és Kassán nincs ekkora vendégjárás. – Egyelőre csupán annyit érzékelünk, hogy a megszokottnál jóval több magyarországi polgár érdeklődik szolgáltatásaink iránt. Bankszámlát azonban még csak néhányan nyitottak – közölték érdeklődésünkre az ottani bankfiókokban. Ennek ellenére a legóvatosabb pozsonyi becslések szerint is a magyarországi tőkekivitel északi szomszédunknál is már több milliárd forintot tesz ki.
– Egyértelmű, hogy ezekben a hetekben a magyarok nem azért viszik külföldre a pénzüket, hogy ott dolgoztassák, hanem vélhetőleg inkább egyfajta biztonságban akarják pihentetni – osztja meg tapasztalataikat Karagich István, a Blochamps ügyvezető igazgatója, aki szerint makrogazdasági szempontból a magyar állam nincs csődközeli állapotban, viszont a külföld szemében a kommunikáció és a gazdaságpolitika okán afelé sodródónak tűnik. – Derékig állunk a bizalmi válságban – mondja az ügyvezető, hozzátéve, hogy jobb lett volna, ha az ilyen ügyekben ezekben a hetekben a kormány részéről megszólalók inkább egy-két hiteles szakpolitikusra bízták volna a piacokkal való kommunikációt.
Karagich szerint a külföldre vitt pénz 80 százaléka Ausztriában landol, a többi Svájcban, Szlovákiában és Szlovéniában. Több tízezer magyar nyitott már számlát ezekben az országokban az elmúlt másfél évben. Az osztrák sajtó, talán túlzóan, 100 milliárd forintról ír, az ügyvezető úgy véli: reálisan is több mint 50 milliárdról lehet szó.
A Blochamps a tendenciák ismeretében arra a következtetésre jutott éves privátbanki tanulmányában, hogy a korábban a felső tízezerre korlátozódott vagyontranszferbe most már a kisbefektetők és a középosztály tagjai is bekapcsolódtak, mivel az a réteg is érezhetően elbizonytalanodott, mely amúgy az szja-változások nyerteseként a hazai bankszámlákat gyarapíthatta volna. Egy ilyen folyamatot nem könnyű megállítani. Aki kint nyitott számlát, nagy valószínűséggel egy-két évig akkor is ott hagyja a pénzét, ha időközben idehaza lényeges változások történnek.
Mellébeszélés
Egyebek mellett a bankbetétek lehetséges befagyasztásáról terjedő rémhírekről egyeztetett tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Simor András jegybankelnök, Szász Károly PSZÁF-elnök és Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke. A megbeszélésről kiadott közlemény azonban megnyugtató helyett semmitmondó lett. A felek egyetértettek abban, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalanul ellátja feladatait, a magyar bankrendszer tőkeerős és stabil, jelentős tartalékokkal rendelkezik a kedvezőtlen külső hatások kivédésére – a polgár meg gondoljon, amit akar. (H. B.)
