S bár Németország élénk kereslet mellett értékesíteni tudott négymilliárd euró értékben tízéves állampapírt kedvező, 1,93 százalékos hozamon, csütörtökön a franciák, aztán jövő héten az olaszok és a spanyolok mennek ki a piacra pénzért, s tesztelik a befektetői hangulatot. Ezzel megkezdődik a nagy verseny az államadósság finanszírozásért. A tavalyinál több lejáró adósságot kellene megújítani az európai periféria kötvénykibocsátásai iránt apadó érdeklődés és várhatóan nagyobb költségek mellett. Magyarország a maga kreálta politikai és gazdasági feszültségek, illetve az EU-val és az IMF-fel kialakult áldatlan vita miatt már szerdán megízlelhette, milyen árfolyamokkal és hozamokkal kell szembenéznie a globális pénzhajsza közepette.

Míg a hetek csoportjának tagállamai (Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország), valamint Kína, India, Brazília és Oroszország 2011-ben 7400 milliárdnyi tartozást újítottak meg, addig idén az összeg már 7600 milliárd dollárt tesz ki, s egyre nő, hiszen a pénzügyi válság nyomán megugrott költségvetési deficitek miatt egyelőre emelkedik az államadósság szintje. Japánra háromezermilliárd, az Egyesült Államokra 2,8 ezermilliárd dollár jut 2012-ben, Tokiónak és Washingtonnak azonban egyelőre nem okoz gondot a finanszírozás. Hiába 200 százalékos a japán államadósság aránya a GDP-hez képest, a folyó mérleg többlete és a tetemes belső megtakarítás nyomán a hozamszint egészen elenyésző, 0,99 százalék. A Standard & Poor’s leminősítése ellenére az Egyesült Államok is olcsón von be forrásokat, mert az amerikai gazdaság növekedni látszik, és a dollárban jegyzett értékpapírok jobb fedezetet kínálnak a tulajdonosoknak, mint az euróban kibocsátottak, a valutaövezet két éve tartó súlyos problémái miatt.

Az elhúzódó és egyre követhetetlenebb válságkezelési folyamat, a jövő héttől az újabb Merkel–Sarkozytalálkozóval folytatódó krízistanácskozások sorozata nem nyugtatja meg a befektetőket. Ráadásul még mindig nem sikerült megállapodni abban, hogy a magánhitelezők végül is mekkora veszteséget könyveljenek el a görög államkötvényeken. Athént, Dublint és Lisszabont 2010-ben – eltérő okok miatt – akkor vonták ki a piaci fi nanszírozás kényszere alól, amikor a tízéves kötvények hozama átlépte a hét százalékot (a magyar szerdán már 10,6 százalék körül járt), s jelenleg ezek az euróövezeti tagállamok legfeljebb éven belüli lejáratú állampapírok kibocsátásával próbálkozhatnak.

Ám ahogy a finanszírozási kétségek átterjedtek a recesszióval küzdő, és adósságát gyorsan emelő Spanyolországra, valamint a lassan növekvő és hagyományosan nagy tartozással bajlódó Olaszországra is, a helyzet alapjában megváltozott. Ezen országok mérete miatt: Itáliának az 1900 milliárd euróra rúgó államadósságának a negyedét kellene megújítania idén, s egyelőre hiába igyekszik Mario Monti szakértői kormánya növekedésösztönző reformokkal meggyőzni a befektetőket, a tízéves hozam éppen a hétszázalékos tűréshatár alatt tartózkodik – igaz, tanyázott felette is. A rövidebb lejáratokon azonban már esett a hozam, a kétéves papír esetében például 7,66-ról 4,73 százalékra.

A GDP 36 százalékáról 73 százalékára négy év alatt felkapaszkodó spanyol adósság természetesen kevesebb, mint a 120 százalékos olasz, s ez magyarázza – meg a korábban megindított strukturális reform –, hogy Madrid „csak” 5,11 százalékos hozamot fizet a tízéves papírjai után, hiába kétszerese, nyolc százalék körüli a GDP-arányos költségvetési hiánya a rómainak. Az eurózónában idén becslések szerint 900-1100 milliárd eurónyi adósságot kell újrafinanszírozni, ebből Olaszországra 428 milliárd jut (és még 70 milliárd kamatfizetésként), Franciaországra 367, Németországra 285 milliárd. Ám míg az unió legversenyképesebb gazdaságának számító német gond nélkül finanszírozza magát, addig a spanyolokon és az olaszokon csak az Európai Központi Bank hozambefolyásoló állampapír-vásárlásai igyekeznek segíteni.

Az EKB 211 milliárdnyi kötvényt vásárolt a másodpiacon tavaly, de emiatt is nagy a vita az euróövezeti kormányok között. Az év végén pedig az EKB meghirdette, hogy hároméves hitelt is nyújt a kiszáradt bankszféra megöntözésére. A pénzintézetek az elemzőket is meglepő hatalmas összeget, csaknem 500 milliárd eurót jegyeztek le, s most Madridban és Rómában is nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy e pénz egy része a spanyol és olasz államkötvényekben landol, vagyis kordában tarthatóak a hozamok. Ennek ellenére tartják magukat azok a hírek is, hogy az új spanyol kormány az euróövezet ideiglenes pénzügyi alapját is megcsapolná, s az IMF-től is kérne kölcsönt.