Az állami konzorcium gyakorlatilag biztos befutó, a költségvetésben ugyanakkor a frekvenciaértékesítésből tervezett kilencmilliárd forint bevétel helyett súlyos tízmilliárdokat jelentő kiadások jelennek meg. Mindeközben lemondott a hatóság módszertani és piacelemzési osztályának vezetője.

Begyorsul a mobiltender azáltal, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiejtette a Magyar Posta–Magyar Fejlesztési Bank–Magyar Villamos Művek konzorcium mindkét első fordulós versenytársát. Mint megírtuk: a Digi tulajdonosát, a román RCS & RDS-t piacfelügyeleti díjtartozás miatt, míg a vietnami Viettelt a licit kezdetéig, tehát máig bizonyosan nem pótolható hiányosságok miatt nem vette nyilvántartásba a hatóság.

Két napja azt kérdeztük azNMHH sajtóosztályától, hogy pontosan milyen díjakkal tartozott azRCS&RDS, illetve milyen hiányosságokat találtak a Viettel pályázatában, de lapzártánkig a hatóság nem tájékoztatott a részletekről. Nem reagáltak az érintett cégek sem, így egyelőre az sem bizonyos, hogy próbálkoznak-e bármiféle jogorvoslattal. Az ügyet ismerő forrásaink ugyanakkor úgy vélik: a Viettel kizárásának jogi indoklásában érdemes keresni a hibát, például azért, mert a hatóság jogi álláspontja sok tekintetben nem fésülhető össze a két ország befektetéseit szabályozó kétoldalú egyezmény előírásaival.

Akárhogyan is, a 900 megahertzes, úgynevezett A blokkra beérkezett egyetlen ajánlatot ma bontja fel a hatóság, s mivel nincs más érvényes ajánlat, licit nélkül ki is hirdetheti győztesnek a Posta–MVM–MFB konzorciumot, hacsak az nem adott be a kikiáltási árnál alacsonyabb ajánlatot. Ez aligha valószínű, különösen, mert információink szerint az érintett állami vállalatoknak nem szabták meg, pontosan mennyit ajánlhatnak a frekvenciákért, mondván, a költségvetés szempontjából neutrális, hiszen államtól államhoz folyik a pénz. Így az lehet olyan magas összeg is, amelyik tudatában biztosra mentek a pályázók, s persze lehet alacsony is. Nem tudjuk. A 900-as frekvenciához jár 3x5 megahertz az 1800-as sávban fix áron, amelyek, ha mindet elviszi az új induló, hatmilliárdot érnek.

Holnaptól tíz napja van a hatóságnak, hogy befejezze a többi 900-as sáv licitjét (ezekre a jelenlegi szolgáltatók adtak be ajánlatot annak tudatában, hogy a frekvenciák megvásárlásának lehetőségéért kötelező belső roamingszerződést kötniük az új versenytársukkal) és az ezt követő blokkválasztási szakaszt. Vagyis elviekben január tizenhatodika körül a hatóság már eredményt is hirdethet.

Az állami szolgáltató nyerése azt jelenti, hogy a negyedik szolgáltató indulásából egyetlen fillér bevétel sem üti az állam markát annak ellenére, hogy a költségvetés mintegy kilencmilliárd forint frekvenciabevételt tervez. Fizetnek persze az elvitt frekvenciákért a jelenlegi piaci szereplők, így a terv még össze is jöhet. Ennek fényében viszont különösen érdekes, hogy mennyit ajánlottak a kizárt pályázók, s mennyit ajánlottak volna a jelenlegi piaci szereplők az A blokkért. Ezt nagy valószínűséggel sosem fogjuk megtudni.

Az állami vállalat lapunk által megismert tervei szerint az első hét évben mintegy 350 milliárd forintot emésztene fel a cég működtetése, a beruházások és a frekvencia megszerzése. Ez, ha egyenlően oszlik el az évek között, akkor évi ötvenmilliárd. Ennél valószínűbb forgatókönyv azonban, hogy idén lényegesen többet kell költeni, később pedig már kevesebbet. A mobilcégre költött pénz viszont biztosan nem folyik be a büdzsébe, holottma az MVM és a posta az állam egyik legnagyobb osztalékfizetője.

Az új társaságot tervező tanácsadók a „támogató szabályozási környezetre”, egy ma még nem létező, a tornyok megosztását kötelezővé tevő szabályozásra, valamint a frekvenciacsomag „megfi zethető” árára hivatkozva pártolják a beszállást a mobilszolgáltatásba. Ugyanakkor körültekintők is: számolnak azzal az esettel is, ha az üzleti terv nem jön be. Ez esetben az ügyfelek és a frekvenciák eladását javasolják 2015-re, számításaik szerint busás haszonnal. Sokak szerint azonban ma felelőtlenség a frekvenciák jövőbeni értékét megbecsülni. Ha ugyanis a digitális átállás végbemegy a médiatörvény által deklarált 2014 végére, közel sem biztos, hogy olyan frekvenciaínség lesz, mint amilyen most van, s az sem biztos, hogy pont a most árult sávok lesznek a legvonzóbbak.

A tendert pedig beárnyékolja egy személyi változás: információink szerint távozott a hatóságból Ilyés Márton, aki módszertani és piacelemzési osztályvezetőként részben a frekvenciaügyeket is felügyelte. Információnkat az érintett nem kívánta kommentálni, a hatóság pedig kérdésünkre nem válaszolt. Forrásaink szerint ugyanakkor a szakember indoklása az volt, hogy nem tud azonosulni azzal, hogy az állam egyszerre tulajdonosi és adóztatói szerepben is megjelenik ezen a piacon.